Na most te elhiszed, hogy a vilagot olyan mertekben fenyegeti a terrorizmus mint ahogyan elhitetik az emberekkel?
Nem, de épp ez a dolgok lényege. Lásd át a problémát, vizsgáld meg minél több szemszögbõl és ezek alapján alkosd meg saját véleményed. Az általam ismert tények (a kínai ûrprogram jelenlegi állása, a kínai ûrprogram költségvetése, és egy hold-bázis kifejlesztésének és megépítésének hozzávetõleges árának ismerete alapján) ki merem jelenteni, hogy 2020 elött a jelenlegi feltételek mellett nem lesz/nem lehet Kínai ûrbázis a holdon. Ahoz sokkal több pénzre lenne szükségük a kínai tudósoknak...
ja es meg valamit, a nagy urkiadasok sokkal tobb penzt hoznak a konyhanak mind amennyibe kerulnek, meghuzza az ipart, minden szempontbol, mert vele jarnak az uj hadifejlesztesek is...
Az "ûrkiadások" valóban sokat hoznak a konyhára, de ennek csak egy kis hányada váltható zöldhasúra. Az ûripar még gyermekcipõben jár, gyakorlatilag a hordozórakéták terén a költséges új hordozóeszközök fejlesztése teljesen állami megrendelésekre mennek (mint az Európai HOPPER vagy a megszünt USA-béle Venture Star), magáncégek hordozórakéták terén inkább csak vegetálnak (mint a SeaLaunch), vagy elbuknak (mint a Rotary Rocket). Az ipart jelenleg a szorakoztatótechnika, az autógyártás és efélék húzzák, mivel ebbõl lehet nagy profitot besöpörni. Az ûripar egyenlõre túl rizikós és kis haszonnal kecsegtetõ magánbefektetõk részére...
A hadifejlesztéseket pedig kár idesorolni, a kettõnek nem sok köze van egymáshoz, max. annyi, hogy ezentúl több Kínai kémmühold lesz az égen. A hordozó-rakétatechnológia és a katonai rakétatechnológia az 50-es években elvált egymástól, és csak az olyan kvázi-létezés szintjén van meg, mint a Zenit-rakéták, amelyek leszerelt ICBM-ekbõl lettek átalakítva...
...az amcsi gazdasag repult az egekbe a '60-as evek versengesenek idejen, most ugy gondolom hasonloak lesznek a dolgok...
Az amcsi gazdaság nem az ûrkutatástól repült az egekbe, és igazából a növekedése az 50-es években kezdõdött meg, amikor mindenki saját autót vett, saját házat épített, rádiót és TV-t vásárolt, és a többi. Aztán jöttek a 70-es évek és jött a Vietnami-háború szindróma, az olajválság, stb. És a gazdaság hanyatlani kezdett, mert a vásárlóerõ csökkent. Pedig ugye a 70-es években is komoly pénzek mentek el az ûrkutatásra (Skylab-program, az STS kifejlesztése, stb.), és akkor is rengeteg új fejlesztés volt...
...es a Holdra/Marsra utazas fo nyertese valojaban a legikozlekedes lessz, mert nem kell megijjedni nem ugy fognak a Holdra menni mint ahogyan azt tettek az Apollo programban...
E kettõnek mi a köze egymáshoz? A légi közledekés pl. jelenleg afelé tendálódik, hogy minél olcsóbban tudjanak minél több utast célhoz jutattni. A fejlõdés nem lesz látványos, max. az A380 után jöhet a BWB, amely egy gigász repülõ szárny, akár 1000 utas számára. Ez IS fejlõdés, mégha neked nem is tünik annak.
maga utan huzza a tobbit, a jelenlegi urprogramok eppen ezert "dogledeznek" mert a muholdak mar minden elehetot elertek es nincs hely a tovabbfejlesztesre a jelenlegi technologiakkal
Nem értek egyet. A jelenlegi (emberes) ûrprogramok azért dögledeznek, mert politikai alapon lettek létrehozva, és nincs olyan nyomás, amely rákényszerítené a politikusokat arra, hogy komolyan áldozzanak rá. Amúgy a jelenlegi egyetlen emberes ûrprogramot úgy hívják, hogy ISS (nemzetközi ûrállomás)...
Tervek vannak, de mivel ezekhez rengeteg pénz kellene, és nem túl látványos eredményekre (a Venture Star-al is állitólag az volt a baj, hogy ez is "csak" egy ûrsikló, nekünk már van egy ilyen, mégha ha 10x olyan drágán is mûködik...).
>...mert ha nincs ellenfel akkor elveszettnek erzi magat, ezert talaltak ki a terrorizmus veszelyt, mert megkerdojelezodik a "hatalmas ero"-re valo szukseg ha nincs ki ellen hasznalni, az amcsi hadero egy elkepeszto ero akinek ellenfelre van szuksege, ha nincs kivel harcolnia (egyenranguan) akkor nem marad neki mas hatra mint, hogy sajat magat zavarja
Tévedés. Van alternatíva, amelyet a Clinton-kormányzat megpróbált, de sajnos elsikadt. Ennek lényege az összefogás, a nemzetközi programok eröltetése, a közösségi fejlesztés. Ez lett volna az ISS, amely nem egy nemzet, hanem nemzetek sora épített volna fel és mûködtetett volna. Tervként szépen nézett ki, de sajnos mégis zátonyra futott, mivel az orosz fél csak szavakban állt ki a kezdeményezés mögött, és büszkeségében sikeresen aláásta a csapatmunka lényegét: az egymásban való bizalmat. Kezdve azzal, hogy a Mir-re öszpontosítottak még akkor is, amikor már az ISS-re kellett volna, át azon, hogy miattuk éveket késett a program és a többi.
A jelenlegi amerikai kormányzat úgy vélekedik, hogy elég abból, hogy másokkal szövetkezve a pénzünk olyasmire menjen el, amely nem mûködik, mégpedig egyes társaik hozzáálása miatt. Érthetõ magatartás, ám igazából azt asztalra kellett volna csapni, gatyába rázni a programot és ha valaki akadályozza a munkát, akkor feltenni neki a kérdést, hogy tényleg akarja-e csinálni? Sajnos a Bush-kormányzat nem ezt tette, hanem egyszerûen leépítette a programot, hogy kevesebb pénzt kelljen kiadni rá.
<I>...csak a nepet kell rabeszelni, hogy konnyen adja a penzt, es erre eppen megfelelnek a Kinaiak, megha sohasem mennek el a Holdra akkor is. Nem kell lenezni az amcsi politika manipulaciojat...
Úgytünik nem értetted meg, mit is írtam le korábban: a Kínaiak nem fognak eljutni a holdra a közeljövõben. És a helyzet az, hogy az amerikaiak sem, mivel egyszerûen nem ad ahoz elég pénzt a Bush-kormányzat, hogy ez megvalósulhasson. A politikai manipuláció itt annyit tesz, hogy úgy tesznek, mintha valóban akarnák, miközben magasról sz@rnak az egész hold-programra...