Nézõpont kérdése. Van rá egy tippem, hogy mi már nem fogjuk megélni az elsõ kisérleti anti-anyag reaktor felépítését. Ezt abból szûröm le, hogy az elsõ (remélhetõleg) valóban huzamosabb ideig mûködõ, és pozitiv energiamérlegû fúziós reaktor, az ITER megépítése lassan 15 éve húzódik, és a jelenlegi ütemterv szerint sem is készül el 2010 elött, de inkább 2015 a reális idõpont. Namost mindezt úgy, hogy már az 1970-es években voltak Tokamak-reaktorok, amelyek ha csak rövid ideig, de képesek voltak plazmaáramot létrehozni, igaz úgy, hogy több energiát kellett befektetni, mint amennyit ki lehetett volna nyerni belõlük.
Az antianyag terén jelenleg úgy állunk, hogy már képesek vagyunk elõállítani néhány antianyag-atomot (iszonyú összegekért, speciális gyorsitókkal, nagy energiaráfordítással), sõt, néhány óráig még meg is tudjuk óvni a környezettõl az antianyagot, tehát jelenleg még a gyártás és a tárolás problémáival küszködünk.
Talán 2010-2020 környékére sikerül ezt megoldani, és megkezdõdhetnek az elsõ kisérleti anti-anyag reaktorok tervezése és építése. Az nyilvánvaló, hogy rengeteg elõre nem látható problémával fognak szembesülni, így mondjuk 2030-2050 között már talán mûködni is kezd az elsõ kisérleti reaktor, amely azonban még csak a reakcióval való kisérleteknek fog otthont adni. Ezek után még kell úgy 10-30 év, amíg a felmerülõ problémákat megoldják, és csak ekkor kezdik majd el az elsõ energiatermelésre készülõ antianyag-reaktor felépítését, ami ismét 5-10 évet jelent. Vagyis optimista becslésem szerint 2045, pesszimistább (de még mindig igen optimista - hiszen azt veszem, hogy sikerül megoldaniuk a felmerülõ problémákat) becslésem szerint 2090 körül már sikeresen mûködni is kezd az elsõ pozitiv energiamérlegû antianyag-reaktor. 2045-ben 67 éves, 2090-ben pedig 112 éves lennék. És ekkor még csak egyetlen kész antianyag-reaktor van a világon...
Döntse el mindenki, hogy ki az, aki reálisan látja a témát, és ki az, aki nem...