"Nem is tudtam, hogy ilyen kis méretben is gyártanak fehér csipketangát" - suttogja mellettünk egy "Kiégett Britney Spears Szevasztopolban haknizik" jelmezbe öltözött harmincas mûkörömlakatos a Budapest Sportaréna felé vezetõ lépcsõsoron az elõtte baktató alsós lányokra mutatva. Barátnõje vet egy megvetõ pillantást a kiskorú rajongókra, majd büszkén megigazítja rózsaszín pólójából kikandikáló babakék melltartópántját, és félénk "Hitmíbébivanmórtájm!" kurjantást hallatva elindul a bejárat felé.
Britneyre várva
Odabent tömeg, szoláriumos kisasszonyok kerülgetnek Beyoncénak maszkírozott ovisokat kísérgetõ megszeppent anyukákat, elszórva szalonspicces account managerek és néhány spoilerezett-BMW-slusszkulccsal vadító kényszervállalkozó is feltûnik, bizonyítva, hogy Britneay Spears nem csak a fröccsöntött Barbie-álmokat hallucináló kislányok kedvence.
Bár a koncert hétre van kiírva, Britney csak kilenc után jön ki a színpadra, percekkel azelõtt, hogy a közönség véglegesen elvesztené a türelmét, és önfeledt "Britney, Britney!" kiáltások közepette csalódottságában leamortizálná a sportcsarnokot. Ennél többet talán csak egyszer vártunk zenekarra, 93-ban a csepeli Májuskert rockkocsmában a Kispálra, de akkor legalább a Vidámpark és az Ugatha Christie tartotta a frontot, igaz, legalább négyszer eljátszották a teljes repertoárjukat, mire Lovasiék elõkerültek. Most csak Magyarországon jobbára ismeretlen termékek és tévécsatornák reklámjait nézhetjük a kivetítõn, bár ezek is legalább négyszer lemennek, míg a popdíva az öltözõben minden bizonnyal édesanyjával beszélget interurbán a turné nehézségeirõl, a házasság elõtti szex hiábavalóságáról és a beszakadt körmök okozta elviselhetetlen fájdalomról.
Szex és élõzene
Az biztos, hogy Britney nem bízza a véletlenre: egybõl az aktuális slágerrel, a Toxickal indít, ami legalábbis szokatlan, de a megvárakoztatott közönség mindenesetre megenyhül, és tátott szájjal bámulja a színpadot, ahol az óriási, szikrázó fényfalak közt féltucat táncos társaságban vonaglik éppen a sztár, aki "szûzlány a szomszédból" imidzsét hátrahagyva éppen dívaként próbálja eladni magát.
A produkció teljes élõ zenekarral áll fel, dob, basszus, gitár, billentyû, sõt a dobon kívül plusz egy ütõs is dolgozik kicsit hátrébb a félhomályban. Bár korábban az Arénában erre nem lehetett panasz, a hangosítás ezúttal nem az igazi: a mélyek túlságosan meg vannak nyomva, a magasoknak pedig csak a felsõ regiszterét lehet hallani, azt viszont fülsértõ hangerõvel, mintha a gitár mögött egy nagy teljesítményû ipari kávéfõzõt is rákötöttek volna az erõsítõkre.
Nem tudjuk eldönteni, hogy igazak-e a pletykák, miszerint az énekesnõ nagyrészt playbackkel nyomja le a koncertjeit, de az azért gyanús, hogy a lépcsõn felfelé rohanva egyet sem zökken a hangja, sõt a mellettünk ülõ összesküvés-hívõ felhívja a figyelmünk, hogy úgy artikulál, mint Farkasházy Tivadar, amikor megpróbálja kimondani, hogy "Manchester United".
"Ez régen nem volt ilyen dagadt" - hallatszott egy csalódott férfihang mögülünk. Valóban, be kell ismernünk az összes táncosa jobban néz ki Britneynél, még az a nagy orrú lány is szexisebb, aki úgy néz ki, mintha terhessége negyedik hónapjában járna. Britney mentségére írható, hogy ennyi táncoláshoz, ugráláshoz és rohangáláshoz elengedhetetlen az az izomtömeg, ami végtagjaira rakódott az évek során.
Csoportszex kizárólag kiskorúaknak
Abban azért megegyezünk, hogy ennyi mozgás mellett mi az elsõ szám felénél hanyatt feküdnénk a színpad közepén, szívizomgörcsre utaló szimptómákat produkálnánk, és oxigénmaszkért könyörögnénk. Azt persze nem lehet nem észrevenni, hogy Britney is liheg és verejtékezik rendesen, emiatt sok szünetet is tartanak, amik alatt kis döcögõ filmbetéteket és egy transzvesztita kikiáltót lehet csodálni a kivetítõn. Utóbbi ugyan kitesz magáért, benyomul a tömegbe, és még egy altesti poént is ellõ a siker kedvéért, a tömeg mégis értetlenül figyeli, talán, mert nem hajlandó ékes budapesti dialektusban közölni, hogy mit is akar.
Az elsõ átöltözés után még elõnytelenebb szerkóban mászik elõ a sztár. Egy nagyméretû, rózsaszín bugyogóban dizõzt alakit, és a jelmezhez illõen egyre erotikusabb táncokba kezd, ami azért jó, mert legalább nem a tinédzser rajongót elkísérõ apukák aludnak be, mint egy 100 Folk Celsius-koncerten, hanem éppen fordítva.
A szexuálisan túlfûtött mûsorban az egyik színpadkép bordélyházi jelenetet ábrázol, ahol a színpad elején a fekete táncos fiú rendõrnek öltözve kezd el sztriptízelni, miközben Britney egy kád szélén az elõttünk ülõ fodrász szakértõi véleménye szerint "puncimosást" imitál, hátul a kivetítõn pedig egy leszbikus pár ágyjelenete és egy csoportszex árnyjátéka pereg.
A táncosok és Britney a mûsor vége felé közelítve egyre sûrûbben nyúlnak magukhoz, a kivetítõn pedig mellek, izmos seggek és egymáson vonagló testek tobzódnak. A bordélyos jelenetben, amíg Britney egy franciaágyon nemi aktust imitál duzzadó ágyékú partnerével, a színpad elõterében két srác fogdossa egymást a homoerotika mámorában.
Ezután már csak a kötelezõ ráadás marad, majd gyorsan villanyt gyújtanak, és kitessékelik a rózsaszín tömeget. A kijárat felé botorkálva elhaladunk pár csalódott Avon-tanácsadó és mûkörömépítõ mellett, nem is beszélve a döbbent anyukákról, akik megpróbálják sebtiben interpretálni az imént látott eseményeket, észre sem véve, hogy kislányuk már rég tisztában van a homoszexuális kapcsolat és az anális behatolás definíciójával.