A válaszom viszont pofonegyszerû éás logikus lesz:))
1. Az elfogultság pont abban mutatkozik meg, hogy ha tré a dolog neked akkor is tetszik. Ha kritikus szemmel nézzük a dolgot akkor már más a helyzet, nekünk ezért nem jött be.
Egy példa: Nem zenei dolog, de az elfogultságra jó példa. Nálam szokott elõfordulni az esetek többségében amikor készül egy-egy képregény, vagy játék feldolgozás filmre. Általában ezeket is fikázzák, fõleg a kritikusokra jellemzõ. Én is azt mondom néhányra, hogy lehetett volna jobb is, de ha szerettem az eredetit, képes vagyok megnézni a filmet 10x, és ódákat zengeni róla, holott mindenki leírja. Hiába no', elfogult vagyok:))
2. Pierrot: Groteszk, röhejes. Visszakanyarodhatnék a Pély, Ádámhoz intézett megjegyzésére. Olyasmit mondot, hogy ez egy vicc volt. Furcsa volt neki a törökül nem tudó sráctól a rossz kiejtéssel elõadott szám. Ezzel arra célzott, hogy ez bizony nem volt jó. Ebben az esetben is ezt láthattuk. Egyszerûen nem nyerte meg a Pierrot ezzel. Nem tetszett valami a Pierrot-nak, most ez miért olyan tragédia, mert nem egyezik a nézeteiddel?:)) Teljesen mindegy minek nevezzük a véleményét: szarnak gondolta, nem jött be neki, nem tetszett, nem fogta meg, nem jött át. Egyszerûen negatívan vélekedett róla és kész:))