Az izomszalag meghúzódásától még egy teljes lovagi páncélzat sem védett volna meg. Mivel bal kézzel támaszkodtam le, az esés lendületét a bal karomnak kellett elnyelnie.
Egyébként sisakot, kesztyût pedig mindig viselek. Egy normál túrázáshoz ennél többre pedig ritkán van szükség, ha az ember nem csinál hülyeséget. (Pl.: 20-25 km/ó közötti tempónál megpróbál lerázni egy darazsat a pedálcipõ nyelve alól. )
Az XC-t az Én esetemben inkább érts XC jelegû túrázásnak. A versenyzés elég távol áll tõlem, mint ahogy a DH zúzás vagy FR jellegû terepezés is. A táv, a kaptatók, önmagam legyõzése és a szép táj az ami vonz.
Szerintem az XC egy stílus, aminek megvan a verseny formája és megvan az általam preferált formája is. Pl. a teljesítmény túrák is inkább XC jelegûek, de egyáltalán nem a minél nagyobb tempóról szólnak.
DH-nál is különbséget lehet tenni aközött, amikor valaki csak a móka kedvéért zúz, vagy amikor egy jobb szintidõ elérése a cél.
Aztán persze lehet, hogy nekem nincs elég rálátásom az egészre.