Váz méret belövése elég macera. A neten több gyártó oldalán lehet találni ehhez útmutatókat. Ebbe nem is megyek bele túl mélyen. Általában a testmagasságot, a karok és a lábak hosszát kell figyelembe venni.
A nyereg magasságot a úgy lehet legegyszerûbben beállítani, hogy sarokkal az alsó állásban lévõ pedálra állsz és a nyerget addig emeled, míg a kényesebb részeidhez nem ér. Így pont megfelelõ lesz a pedálozáskor, lévén ilyenkor a lábfej elsõ felével kell a pedált taposni.
A nyeregszár hossza a rugózására is hatással van. Egy tökig leengedett nyeregszár egyáltalán nem rugózik, lényegében egy az egyben átadja a kisebb-nagyobb lökéseket a hátsódnak. Egy hosszan kihúzott nyeregszárnak viszont jóval nagyobb a rúgózása. (Lehet, hogy egy hátsó telos géphez képest elhanyagolható ez, de egy merevfarú bicon hosszabb túrák alatt bárki érezheti a különbséget.)
A nyereg ideális helyzetben akkor van, ha a rögzítése a nyeregsín közepére esik. (Lévén ilyenkor rugózik legjobban a nyeregsín.) Ennek ellenére lehet elõre-hátra csúsztatni, de 1 cm-nél többet nem igen ajánlott. (Néha ennyi is számít.)
A nyereg dõlésszögénél a bringa geometriája számít leginkább, meg persze az, hogy mit találsz kényelmesnek. Azt azért érdemes figyelembe venni, hogy túl meredek szögnél a nyereg nem fog elég kényelmes támasztékot nyújtani. Ha sokat mászol, valószínûleg az enyhén elõre billentet nyereg lesz kényelmesebb, lévén kapaszkodáskor a nyereg orra kevésbé fog nyomni. Lejtõzéskor az ellentétje igaz, ezért szokták a DH szörnyeknél hátra felé billenteni. (Meg persze a hosszú elsõ teloból adódó billenést is kompenzálni kell valahogy.)
A nyereggel kapcsolatban azt nem szabad elfelejteni, hogy nem ülés. Elsõ sorban támasztékul kell, hogy szolgáljon és fõleg a lábaknak kell a terhelés jó részét vinniük. (Tavasszal ezért érzed kényelmetlennek a tavalyi nyerget. Lévén nem vagy edzésben, ezért a lábizmaid is kevesebb terhelést vesznek át.)
A stucni szöge van leginkább hatással az ülés pozíciódra. Az XC versenygépeknél a vízszintes vagy a negatív (lefelé fordított) kormányszár az elõnyösebb, lévén mászáskor ez a kényelmesebb. Ha inkább csak túrázgatsz vagy a kevésbé sportos tartást részesíted elõnyben, akkor pozitív állású kormányszárat érdemes választani. Minél meredekebb, annál felegyenesedettebb tartásban fogsz ülni. (És annál inkább fogod a gerincedet és a fenekedet terhelni.)
A stucni hosszának megválasztásakor figyelembe kell venni azt, hogy a bringa kormányozhatóságára is hatással van. Minél hosszabb, annál nyugisabb az irányíthatóság (túrázásra jobb), ha rövidebb, akkor pedig kicsit élénkebben reagál a bico a mozdulataidra (terep, technikás városi tekerés.) A kormány szélességére szintén ez vonatkozik. Ezen kívül a hosszabb kormányszár és a szélesebb kormány általában kicsit rugalmasabb is.
A kormányszarvat is megemlítem. Elsõ sorban mászáskor elõnyös, lévén ha ebbe kapaszkodsz, a súlypontod elõrébb kerül, így a bico kevésbé hajlamos az orrát emelgetni. De hosszabb utakkor is van egy elõnye, menet közben tudod váltogatni a kéztartásod, így a kéz és a csukló terhelését is valamelyest lehet csökkenteni.
Az egyenes kormány és a hajlított, emelt kormány szintén hatással van az üléspozíciódra.
Az ülés pozíció akkor ideális, ha a karjaid, a lábaid és a feneked között egyenletesen oszlik szét a terhelés. Ha a lábaidra jut több terhelés hamarabb elfáradsz és a térd ízületeknek sem tesz jót. Ha kuporogsz a bringán mert rövidebb a kelleténél, akkor a gerincedet és a fenekedet fogod jobban terhelni. Ebbõl jön a hátfájás, meg a lágyabb részek feltörése. Ha túl hosszú a gép, lényegében fekvõtámaszban fogsz tekerni. Ilyenkor a vállak és a karok kapnak a kelleténél nagyobb terhelést. Ez okozhat váll, könyék, csukló és kéz problémákat. Szóval ha zsibbad a kezed, fáj a csuklód érdemes erre gyanakodni. (És érdemes minél hamarabb változtatni a dolgokon, mert ez akár ínhüvely gyulladást is okozhat.)
Ha az utód nemzõ képességedet félted, akkor nem a nyereg leeresztése (lásd feljebb a nyeregcsõ rugózásáról írtakat), hanem a megfelelõ nyereg megválasztása a megoldás.