Ha mélyebben bele akarunk menni a témába, akkor azt láthatjuk, hogy akár legmagasabb szinten is "divat" összekeverni a következõ fogalmakat: tudat, intelligencia, logika.
Mivel a legprimitívebb program is valamilyen logikára épülõ algoritmusra épül ezért a bennünket körülvevõ progik mindegyike rendelkezik a logikus "cselekvés" képességével.
Az intelligenciát sokféleképp lehet definiálni. Általában probléma megoldó képességként határozzák meg. Ehhez két dolgot fûznék:
1. az MI kutatók az inelligencia képességét egy bonyolult programként képzelik el, ami vagy az adatbázis, vagy az alap progi összetettsége miatt képes olyan dolgokra, amikre képes.
2. habár az ember rendelkezik a probléma megoldó képességgel/intelligenciával ezen kívül még sok mentális képességgel rendelkezik érzelmekkel és mindegyik közül a legfurcsábbal....
A tudattal, amirõl csak a jó isten tudja hogy micsoda. Egyes filozófusok szerint a robotok soha nem fognak tudattal rendelkezni, míg mások szerint már a legegyszerûbb dolgok-pl egy kõ is- rendelkezik valamilyen tudattal.
Ha viszont azt nézzük hogy pl a 19. században, vagy Asimov színrelépésekor hogyan képzelték el az intelligens/robotszerû cselekvést akkor viszont azt láthatjuk, hogy bizony már régen elérkeztünk az intelligens robotok korába! Hülyeség tehát azon vitatkozni, hogy mikor indul be a szkájnet.
(A multkor láttam egy ilyen felírattal rohangáló kistehert, a skynet asszem egy futárcégg:))
Informatika és tudomány
