A SETI, Google, Genom Project es mas, egyebkent onallo kezdettel es veggel rendelkezo, egyedi szamitasi feladatokra lebontott problemak nem kulonboznek elviekben sem a szorosan csatolt, mint pl. a cikkben emlitett halozatokhoz. Mas szempontok szerint vannak optimalizalva.
Ha a halozati kapcsolatnak van overhead-je (mindig van!!), akkor az a Google eseten is van. Persze vegtelensegig novelheto az osszekotott gepek szama, viszont ezzel aranyosan megno a belso adatbazis szinkronizacios - egyebkent improduktiv, adminisztracios - feladatok mennyisege.
Valoban. Ezek a draga berendezesek teljesen feladatorientalt modon lettek megtervezve, parhuzamosan a halad a szoftver es hardverfejlesztes. De azert ez is egy kozgazdasagi optimalizalasi feladatta valt meg azelott, hogy egyetlen sor kodot irtak volna.
Vanak olyan progamozasi nyelvek es paradigma rendszerek, amelyek elfedik a mukodteto hardvert. Peldaul lasd ZPL es Videke Afesz: http://www.cs.washington.edu/research/projects/zpl/
Azt persze altalaban elmondhatjuk, minel gyorsabb a szamitogep (hardver/szoftver), minel gyorsabb a halozati osszekottetes, minel kisebb az oprendszer/network overhead, annal nagyobb lesz a rendszer teljesitmenye.
No es most jon a matek/kozgaz resze a dolognak:
A feladat megoldasahoz mondjuk kb. 7*10^45 lebegopontos muveletet kell elvegezni.
Hogy ertelme legyen a beruhazasnak, meg kell legyen az eredmeny, mielott
a. kijon egy fajlagosan sokkal olcsobb/gyorsabb rendszer,
b. az eredmeny meg ervenyes.
c. megeljuk a veget.
d. a befekteto eleg turelmes,
e. stb...
Ismerve a feladat termeszetet adni kell egy jo becslest a parhuzamosithatosagra. ti. a PI kiszamolasa nem igazan parhuzamosithato, mert numerikus modszerrel iteralni kell, meg kell varni az elozo reszeredmenyt. Ez egy tipikus egyprocesszoros feladat.
Masik veglet: Google, SETI, Prim szam kereses. Egymastol fuggetlen keresesek (onmagaban ez is egyprocesszoros, de sok feladat parhuzamosan), elhanyagolhato network overhead-del.
Azutan ott vannak a nagyon osszetett problemak: pl. numerikus vegeselem modszer (pl. idojaras). Ez frankon parhuzamosithato. Lehetoleg egy 3D halozattal, ha kerhetnem.... Minden node a ter egy megfelelo kockajaban vegez diszkret szimulaciot, kozben folyamatosan megosztja mind a hat szomszedjaval az eredmenyt. (Gyanitom 26 szomszeddal a network overhead mar tul nagy lenne.)
Es meg van mondjuk 826 kulonbozo tervezesi szempont. Nem hulyek ezek a fiuk.