A STEREO-B ûrszonda elhaladt a Hold mellett, és megkezdte végsõ pozíciójának megközelítését. Társával együtt a napszél térbeli jellemzõit fogják vizsgálni, és a korábbinál pontosabban jelzik elõre az ûr-idõjárást.
A STEREO páros egyik tagja a földi szerelõcsarnokban (NASA, JHU/APL)
Az ûr-idõjárásnak, azaz a naptevékenység földi hatásainak elõrejelzése kulcsfontosságú lett az elmúlt években. Csillagunk energikus sugárzásai, és a róla kiáramló részecskék kölcsönhatásba lépnek bolygónk magnetoszférájával, majd légkörével. Mindezek összetett hatással vannak az ûrbeli tevékenységre, befolyásolják a légköri repülés biztonságát, a felszíni energiaszolgáltató hálózatok mûködését és a távközlést is.
A fenti tevékenységek biztosabb tervezésében segít a 2006. október 25-én, Delta-II hordozórakétán startolt STEREO ûrszondapáros. (A STEREO a Solar TErrestrial RElations Observatory kifejezés rövidítése.) A rendszer két, egymással azonos ûrszondából áll. Feladatuk a Nap aktivitásának és a napszél jellemzõinek térbeli vizsgálata, elsõsorban a koronakitörések tanulmányozása céljából.
Az ûreszközök végsõ pályájuk eléréséhez a Hold mellett haladtak el, hintamanõvert végrehajtva. Ez az elsõ alkalom, hogy ugyanazon hordozórakétával két együtt indított ûreszköz egyszerre hajtott végre ilyen mûveletet a Hold segítségével, amelynek során egymástól eltérõ pályára álltak.
A STEREO-A jelû szonda 2006. december 15-én 3740 km-re haladt el kísérõnk mellett. Az így nyert lendület segítségével bolygónkhoz hasonló napkörüli pályára állt, miközben a Földet a pályáján kissé "lehagyta". A STEREO-B jelû szonda ugyanekkor távolabb, 11786 km-re haladt el kísérõnk mellett, majd egy második közelítést is végzett: 2007. január 21-én már kisebb távolságban, 8818 km-re repült el a Hold felszíne felett. A második hintamanõver eredményeként az A jelû társához viszonyítva ellentétes irányba távolodott el tõlünk, és ezért "lemaradt" a Föld mögött a napkörüli pályán.
A STEREO-A és -B eltérõ helyzetük révén együttesen képesek lesznek a Napról kirepülõ részecskefelhõk térbeli helyzetét megállapítani. Végsõ üzemelési pozícióját elsõként a STEREO-A foglalta el. 2006. december 4-én mûszereinek tesztelése keretében SECCHI ultraibolya detektorával megörökítette az AR903 jelû aktív régiót a Napon, amely több napkitörést is produkált, majd nem sokkal késõbb egy koronakitörés keretében kirepült részecskefelhõ mozgását is megfigyelte.
Fantáziarajz a két szonda mûködésérõl, amint egy koronakitörés térbeli helyzetét figyelik meg (NASA, JHU/APL)
A tervek szerint a STEREO-rendszer 2007 áprilisában kezdi meg éles mûködését. Mindkét szondán több mint egy tucat detektor kapott helyet. A projektben a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete is részt vesz hazánkból, elsõsorban a kibocsátott részecskék mozgásának modellezésével, valamint az IMPACT detektor adatainak feldolgozásával.