A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében egyhónapos elõadássorozat kezdõdik a Polaris Csillagvizsgálóban. A meghívott szakemberek a Napnak a Földre kifejtett hatásaival kapcsolatos új felfedezéseket tekintik át.
A Nap és a Föld közötti fizikai kapcsolatokat, azon belül is az ún. koronakitörések jellemzõit vizsgálják a nemrég startolt STEREO-ûrszondapárossal. Ez a két szonda bolygónkkal azonos pályán, a Föld elõtt, illetve mögött haladva figyeli csillagunkat, és képes a Napból kiáramló anyag térbeli viselkedését tanulmányozni.
2007. január 25-26. között egy nagy koronakitörést rögzített a két ûreszköz. Az esemény jellemzõit a két eltérõ helyrõl készült mérések alapján pontosan tudták rekonstruálni. Ez volt az elsõ alkalom, amikor sikerült egy koronakitörést a keletkezésétõl a kirobbanáson keresztül a távolodás fázisáig folyamatosan megfigyelni. A kidobódott részecskefelhõ legalább 1200 km/s sebességgel indult, majd késõbb némileg lassult. A sikeres megfigyelések egyik "mellékterméke" a McNaught-üstökös csóvájának megörökítése volt.
A koronakitörések megismerésében komoly elõrelépést hozhat a STEREO, a nagyenergiájú jelenség sok jellemzõjérõl ugyanis alig van ismeretünk. A részecskefelhõk térbeli viselkedésének tanulmányozása közelebb vihet bennünket annak megállapításához, hogy a felhõk útjuk során hol és miként lassulnak le jelentõsen.
Az alábbiakban a STEREO elsõ felvétele látható, amelyen egy koronakitörés mutatkozik (a fotót még 2006. december 9-én rögzítette a SECCHI/Cor2 detektor). A Nap képét bal odalon a koronagrágf központi eleme takarta ki, hogy az érzékelõre ne jusson túl erõs sugárzás. Központi csillagunk méretét a fehér gyûrû jelzi. Maga a kilövellt anyagtömeg jobbra látható, melynek elvégzõdése enyhén megcsavarodott - feltehetõleg a benne lévõ mágneses tér következtében.
A 2006. december 9-én rögzített koronakitörés képe (NASA)
A két STEREO-szonda tökéletes állapotban van, üzemelésük a tervek szerint halad. A hivatalosan három év élettartamúra tervezett program jelenlegi fázisában a szondák üzemanyagtartályában lévõ hajtóanyag akár egy évtizedre is elegendõ, amellyel rendszeresen pontosítani képesek a pozíciójukat. Szintén az ûr-idõjárás elõrejelzés terén tevékenykednek a nemrég startolt THEMIS-mûholdak.
Informatika és tudomány
