A STEREO-B ûrszonda olyan napfogyatkozást örökített meg, amelyet a Földrõl senki nem láthat. A filmen a Hold kis korongként vonul el a Nap elõtt.
Mint arról elmúlt cikkeinkben beszámoltunk, a Nemzetközi Heliofizikai Év keretében több új ûrszondarendszer, így a két tagból álló STEREO és az öt tagot számláló THEMIS flotilla kezdte meg mûködését. 2007. február 25-én a STEREO-B az extrém ultraibolya tartományban megörökítette központi csillagunkat, hogy mûszereit pontosan kalibrálhassa.
A kalibrációhoz praktikus, ha egy fényes objektum és egy teljesen sötét célpont együtt van a látómezõben. Így esett a választás egy sajátos napfogyatkozásra, amikor a Hold az ûreszközrõl nézve elvonult csillagunk elõtt. A CCD-detektoron a sugárzó napkorong elõtt éles fekete sziluettel rajzolódott ki a Hold árnyékos oldala, pontosabban az általa kitakart sötét terület a Nap elõtt.
A szerencsés térbeli helyzet nem véletlen eredménye: még tavaly decemberben úgy változtattak a STEREO-B pályáján, hogy megfelelõ helyzet adódjon a megfigyelésre. A szonda a Földhöz hasonló pályán kering a Nap körül, de bolygónkhoz képest lemaradva (több mint egymillió kilométerrel mögöttünk halad). Ebbõl a helyzetbõl sikerült a lenti képet megörökítenie. Az átvonulásról mozgóképet is megtekinthet,
Mivel a felvétel készítésekor a szonda 4,4-szer messzebb volt a Holdtól, mint a Hold általában a Földtõl, ezért kísérõnk 4,4-szer kisebbnek is mutatkozott, mint bolygónkról egy "hagyományos" napfogyatkozás alkalmával. A napkorong fényes területei a napfelszín feletti kromoszféra forró tartományait jelzik, amelyeket az extrém ultraibolya tartományban az ionizált vas és a hélium négy hullámsávjában rögzítettek. A furcsa fogyatkozás megjelenése részben a Vénusz átvonulásra is emlékeztet. Emellett sok exobolygó-rendszerben állhat elõ hasonló látvány, amikor a csillaghoz közeli óriásbolygó kitakarja a fénylõ égitest egy részét.
Az eddigi mérések alapján a detektorok a vártnak megfelelõen üzemelnek. Ha minden a terveknek megfelelõen halad, az elsõ részletes napmegfigyelés (egy koronakitörés térbeli mozgásáról) április során várható. Hazai szempontból kiemelten fontos, hogy kutatóink részt vesznek a STEREO mûholdpáros által végzett munkában. A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete elsõsorban a kibocsátott részecskék mozgásának modellezésébe, valamint az IMPACT nevû detektor adatainak feldolgozásába kapcsolódik be.
A STEREO-B ûrszonda felvétele a Napról az extrém ultraibolya tartományban, elõtérben a Holddal (NASA JHU APL)
A Nemzetközi Heliofizikai Év alatt zajló tevékenységet hazánkban a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete részérõl Dr. Kecskeméty Károly koordinálja. A témakörhöz kapcsolódik a Polaris Csillagvizsgálóban (III. kerület Laborc u. 2/c) megrendezett Heliofizikai Hónap nevû elõadássorozat, amelynek keretében keddenként 18 órai kezdéssel hallhatók áttekintések a legújabb eredményekrõl. Az elõadásokat az interneten a POLARIS TV segítségével élõben is követhetik az érdeklõdõk.