Új gömbhalmazt fedeztek fel a Tejútrendszerben, mintegy 30 ezer fényév távolságban.
Német csillagászok egy eddig ismeretlen, a Tejútrendszer belsõ vidékén található csillagcsoportosulást fedeztek fel az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) 3,6 m-es NTT távcsövével. A 30 ezer fényévre lévõ, mintegy százezer csillagot tartalmazó csoport nagy valószínûséggel egy eddig ismeretlen gömbhalmaz.
A néhány, esetleg néhány tíz fényév átmérõjû tartományokban akár több százezer, ugyanolyan korú és kémiai összetételû csillagot tartalmazó halmazok asztrofizikai "laboratóriumokként" páratlan lehetõséget nyújtanak a csillagok fejlõdésére vonatkozó elméletek tesztelésére. Különösen hasznos információkat hordoznak a Tejútrendszer legidõsebb objektumai, a gömbhalmazok, melyek jellemzõ életkora 10 milliárd év körüli. Tulajdonságaik szoros kapcsolatban állnak szülõgalaxisuk történetével is, mivel a galaxisok ütközései és összeolvadásai befolyásolják a ma látható gömbhalmazokat is.
Saját galaxisunkban, azaz a Tejútrendszerben, mintegy 150, egyenként több százezer csillagot tartalmazó gömbhalmazt ismerünk, melyek többsége a galaktikus halóban helyezkedik el. Az 1990-es évek közepéig a gömbhalmazokat fõként fotólemezek vizuális átvizsgálása révén fedezték fel, így azonban néhány halmaz észrevétlen maradhatott – különösen azok, melyek a Galaxis korongjához közel, a sûrû por- és gázfelhõk által eltakart területeken lehetnek. A hiányzó tejútrendszerbeli gömbhalmazok utáni kutatáshoz infravörös tartományban végzett megfigyelésekre van szükség, mivel az infravörös sugárzás képes áthatolni a vastag "galaktikus ködön".
Dirk Froebrich (University of Kent) és munkatársai a Tejútrendszer magjához közeli régiókban még kb. 10 ismeretlen gömbhalmaz felfedezésére számítottak, ezért szisztematikus, nagy területre kiterjedõ kutatást végeztek a 2MASS (Two Micron All Sky Survey) infravörös égboltfelmérés adatait felhasználva. Az elsõdleges szûrés után megmaradt, mintegy tucatnyi objektumot az ESO NTT SofI infravörös kamerájának felvételeivel vizsgálták meg. Az új képek tízszer jobb határfényességûek és sokkal jobb szögfelbontásúak, így lehetõvé tették a csillagsûrûség pontos feltérképezését a gömbhalmaz-jelöltekben.
Az újonnan felfedezett gömbhalmaz-jelölt hamisszines képe. Az ábrázolt égterület 5×5 ívperc, északi felfelé, kelet balra található.
Az egyik jelölt, az FSR 1735 jelzésû objektum esetében a kutatók erõfeszítéseit siker koronázta: az infravörös J, H és K sávban elkészített képeken sûrû, körkörös eloszlású csillagmezõ rajzolódott ki. A halmaz tulajdonságainak részletes elemzésébõl sikerült meghatározni az objektum térbeli elhelyezkedését is: tõlünk mért távolsága mintegy 30 ezer fényév, míg a galaxismagtól kb. 10 ezer fényévre található, közel a Tejútrendszer fõsíkjához. Átmérõje mindössze 7 fényév (ez valamivel kevesebb, mint a Nap és a hozzá legközelebbi csillag, a Proxima Centauri távolságának kétszerese), mégis százezer csillagot tartalmaz; össztömege nagyjából 65 ezer naptömeget tesz ki. A halmaz csillagainak átlagos fémtartalma 5-8-szor kisebb, mint a Napé, tehát nagy valószínûséggel idõsebb csillagpopulációról van szó.
Mindezen jellemzõk alapján az FSR 1735 egy eddig ismeretlen, a Tejútrendszer belsõ tartományaiban lévõ gömbhalmaz – a teljes bizonyossághoz még el kell végezni a halmaztag csillagok pontosabb korbecslését, ám a jelenlegi ismeretek fényében már most megelõlegezhetõ az idõs kor. Emellett az is egyértelmû, hogy galaxisunk porfelhõk által megszûrt fényû területei még sok meglepetést tartogathatnak számunkra.