Március közepén rövid idõ alatt két üstököst is felfedeztek Ausztráliából, amelyek áprilisban hazánkból is megfigyelhetõk lesznek.
Gordon Garradd évek óta elismert tagja a világ csillagász közösségének. Mint oly sokan, õ is amatõrcsillagászként kezdte, ám szorgos munkájának gyümölcseként hamarosan észlelõi állást kapott a Siding Spring Obszervatóriumban. Itt az akkor még fotólemezeket használó 1,24 m-es Schmidt-teleszkóppal kellett felvételeket készítenie, amelyeken számos szupernóvát fedeztek fel más csillagászok. Az utóbbi években azonban már a Siding Spring Survey munkáját segíti, amely egy sokkal kisebb, 50 cm-es, ám CCD-vel felszerelt Scmidt-teleszkópot használ földközeli kisbolygók keresésére. A felvételeken természetesen számos ismeretlen üstökös is feltûnik, ám a véletlen szeszélye folytán 2006 nyaráig (Ausztráliában teléig) mindegyik akkor jelent meg, amikor a program másik észlelõje, Robert McNaught (l. még nappali üstökös januárban…) volt szolgálatban a távcsõ mellett.
Gordon Garradd a felfedezést eredményezõ mûszerre szerelt vezetõtávcsõvel éppen a C/2006 P1 (McNaught)-üstököst észleli
A C/2006 L1 (Garradd)-üstökös 2006. június 4-ei felfedezésével azonban megtört a jég, és Garradd azóta szinte szárnyal! Március 13-án már a negyedik üstökösét fedezte fel, amely 14,6 magnitúdós fényességével és fél ívperces kómájával látványosnak mondható, hiszen a CCD-képeken általában 16-19 magnitúdós kométákat szoktak felfedezni. A C/2007 E1 (Garradd) elnevezésû égitestrõl hamar kiderült, hogy még közeledik a Nap felé, amelyhez május 23-án kerül legközelebb. Ekkor 1,290 CSE fogja elválasztani központi csillagunktól, ami az erõsödõ napsugárzás miatt nagyobb fényesség elérését is lehetõvé teszi. További szerencsés körülmény, hogy április elején 0,497 CSE-re megközelíti bolygónkat, így fényessége várhatóan eléri a 10-11 magnitúdót. Ezekben a napokban, hetekben az égi egyenlítõ környékén, szembenálláshoz közeli helyzetben láthatjuk, vagyis a megfigyelési körülmények ideálisak lesznek. A Virgóból a Crater és Sextans csillagképeken át a Leóba tartó üstökös megfigyeléséhez kisebb, 8-10 cm-es távcsövek is elegendõek lesznek, szerencsés esetben talán még nagyobb binokulárokkal is megpillantható lesz.
Terry Lovejoy, ausztrál amatõrcsillagász két Canon 350D digitális fényképezõgéppel kutat üstökösök után. Korábban ezzel a technikával még senkinek sem sikerült üstököst felfedeznie, ám ez csak idõ kérdése volt. Az intenzív kereséssel töltött, ám sikertelen 2006-os esztendõ után Lovejoy némiképp visszavett a tempóból. Az üstökösvadászat kétes sikerû vállalkozás, ugyanis ebben a mûfajban az elvégzett munka mellett a szerencse is egy fontos és elõre kiszámíthatatlan faktor. Ezt bizonyítja, hogy a március 15-ei éjszaka csak a második volt, amelyet a 2007-es esztendõben kereséssel töltött, mégis az egyik hajnali területrõl készült képen egy oda nem illõ, zöldes színû diffúz foltra lett figyelmes! Egy új üstökös volt, amely 4 ívperces átmérõjével és 10 magnitúdó körüli fényességével vizuálisan is könnyedén megtalálható lett volna. Az idõk változását mutatja, hogy a klasszikus módszer helyett ez lett az elsõ, digitális fényképezõgéppel (és egy 200 mm-es, f/2,8-as teleobjektívvel) felfedezett kométa. A 24 perces idõszakot felölelõ képeken a -51 fokos deklinációnál, 61 fokos elongációban látszó üstökös ÉNy-i irányú elmozdulása is észrevehetõ volt. A mozgás iránya már ekkor reményekkel töltötte el az északi félteke észlelõit, hogy talán rövidesen a mi szélességünkrõl is megfigyelhetõ lesz a C/2007 E2 (Lovejoy)-üstökös.
A Lovejoy-üstökös felfedezését eredményezõ kép, amely nyolc darab 90 másodperces felvétel összege.
Az elsõ pályaszámítások igazolták reményeinket, ugyanis az égitest pályahajlása 95 fok, vagyis mozgása majdnem merõleges a Föld pályasíkjára, így a déli égrõl csak az északira vezethet az útja. Érdekes módon ez az üstökös sem közelíti meg jelentõsen a Napot, március 27-ei perihéliuma idején ugyanis 1,093 CSE fogja elválasztani tõle. Ám április 25-én ez is jelentõsebben megközelíti bolygónkat, mégpedig 0,443 CSE-re. Ekkor deklinációja már +15 fok lesz, Naptól mért szögtávolsága pedig 100 fok körül alakul, vagyis ezt az üstököst is ideális helyzetben láthatjuk a hajnali égen, a nyári Tejút csillaggazdag vidékei elõtt. Fényessége is igen kedvezõen, 7-8 magnitúdó körül alakul majd, vagyis binokulárokkal is könnyedén megfigyelhetõ lesz.