A Bakos Gáspár (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) vezette kutatócsoport egy újabb különleges exobolygót fedezett fel, mely a HAT-P-2b elnevezést kapta.
A Bakos Gáspár (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) vezette kutatócsoport egy újabb különleges fedési exobolygót fedezett fel, mely a HAT-P-2b elnevezést kapta. A Hungarian Automated Telescopes Network (HATNet) második „gyermekének” tömege 8,17-szeresen múlja felül a Jupiterét, ezzel az eddig megismert 14 fedési exobolygó közül a legnagyobb. További érdekesség, hogy a HAT-P-2b egyben a leghosszabb keringési idejû, és leginkább elnyúlt pályán keringõ Naprendszerünkön kívüli fedési planéta, amit eddig találtak.
A fedési exobolygók a látóirányunkból nézve elhaladnak központi csillaguk elõtt, így csekély elhalványodást okoznak annak fényességében, amit szerencsés esetben detektálni lehet. Az ilyen kicsiny fényváltozást keresi a HATNet hat darab teleszkópja is. Az egyenként 11 cm átmérõjû távcsöveket Bakos Gáspár mellett Sári Pál, Papp István, és Lázár József (Magyar Csillagászati Egyesület) építette, az automata távcsövek Arizonában és Hawaii-n üzemelnek. A felfedezésben fontos szerepet játszott Dr. Kovács Géza (MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete) is, többek közt az általa kifejlesztett algoritmussal, mellyel a HAT-P-2b-t is megtalálták. A kutatócsoport elsõ exobolygója, a HAT-P-1b, amint arról korábban beszámoltunk, ugyancsak rekorder: az eddig talált legkisebb sûrûségû fedési exobolygó.
HAT-P-2b által okozott fényességcsökkenés a HD 147506 fénygörbéjében
A most felfedezett HAT-P-2b a HD 147506 jelû csillag körül kering, attól körülbelül 0,069 Csillagászati Egység (CSE) távolságban (1 CSE = 150 millió km). A bolygó a Napunknál valamivel nagyobb csillagát 5,63 nap alatt kerüli meg, s ezzel az eddig ismert leghosszabb periódusú fedési exobolygó. Sûrûsége nagyobb a Földénél, feltehetõleg fõként hidrogénbõl és héliumból áll. A hatalmas tömegû gázóriás mintegy 440 fényév távolságban található, és 1,18 jupitersugárral rendelkezik.
A meglepõen nagy, 0,5-ös excentricitásra jelenleg még nincs világos magyarázat. Elképzelhetõ, hogy egy másik bolygó is kering a rendszerben, mely ilyen elnyúlt pályára kényszerítette a HAT-P-2b-t, de erre jelenleg még nincs egyértelmû bizonyíték, így további kutatások szükségesek.
Együtt a HAT-team: Bakos Gáspár, Sári Pál, Papp István és Lázár József a Fred L. Whipple Obszervatóriumban (Arizona), a HATNet projekt fõhadiszállásán
Érdekességek az új bolygóról:
-Ha kicsivel nagyobb lenne a tömege, akkor ez a bolygó már néha "begyulladna", tehát megközelítené a barna törpe csillagok mágikus 13-szoros jupitertömeg-határát.
-A pálya excentricitására, vagyis megnyúltságára jellemzõ, hogy ha a Föld ilyen elnyúlt pályán keringene, akkor napközelben olyan közel lenne a Naphoz, mint a Merkúr, naptávolban pedig a Marsig jutna.
-A nagy excentricitás miatt szinte parittyaszerûen mozog: a csillag közelében gyorsan, míg csillagtávolban nagyon lassan kering. Emiatt garantált, hogy a bolygó nem forog a tengelye körül szinkronban a keringéssel, tehát nem mindig ugyanazt az oldalát fordítja a központi csillag felé.
-A bolygót érõ besugárzás 9-szeres faktor szerint változik. Emiatt nagyon érdekes atmoszférája és idõjárása lehet!
A felszíni gravitáció 15-szöröse a földinek. Ez teljesen egyedi eddig az exobolygók világában.
-Nem csak a legnagyobb sûrûségû exobolygó, hanem a Naprendszer kõzetbolygóinak a sûrûségét is meghaladja. Míg a Föld sûrûsége 5,52 g/cm3, addig a HAT-P-2B sûrûsége 6,6 g/cm3. Így elmondhatjuk, hogy ez az égitest a legnagyobb sûrûségû ismert bolygó.