Mindössze hat hét különbséggel két szupernóva robbant egy 380 millió fényévre található galaxisban.
Az elmúlt hat hét során két szupernóva is fellángolt az MCG +05-43-16 katalógusjelû, egyébként nem túl jelentõs galaxisban a Herkules csillagképben. Eddig még soha nem figyeltek meg ugyanabban a galaxisban idõben egymáshoz ennyire közel esõ csillagfellángolásokat, ebben a galaxisban pedig még egyáltalán nem detektáltak ilyen eseményt. Mindkét robbanást a NASA Swift mûholdjának mûszerei örökítették meg, melyet egyébként más típusú csillagrobbanások, az ún. gammavillanások forrásainak vizsgálatára terveztek.
A felfedezést nem csak a két esemény gyors egymásutánja teszi különlegessé, hanem az is, hogy a robbanások különbözõ típusúak voltak. Az elsõ, az SN 2007ck jelû II típusú szupernóva volt, melynek során egy, a nukleáris fûtõanyagából kifogyott nagytömegû csillag roskad össze saját gravitációs terének hatására. A mag kollapszusa következtében keletkezõ, kifelé haladó lökéshullám közben egyszerûen szétfújja a csillag külsõ részeit, amit mi szupernóva-robbanásként látunk. Az SN 2007ck-t elõször május 19-én észlelték.
Az elsõtõl eltérõen az SN 2007co szupernóva Ia típusú volt. Ilyen robbanás akkor jön létre, amikor egy kettõs rendszer fehér törpe komponense akkrécióval annyi anyagot gyûjt a kísérõjérõl, hogy a feltorlódott, hidrogéngazdag burokban termonukleáris robbanás következik be. A fehér törpék kompakt objektumok, a csillagok fejlõdésének egyik lehetséges végállapotát képviselik. Méretük nagyjából a Földével egyezik meg, míg tömegük a Napéval vetekszik. Az SN 2007co-t elõször június 4-én figyelték meg.
Az SN 2007ck és az SN 2007co szupernóvák az MCG +05-43-16 katalógusjelû galaxisban. A kép június 9-én és 12-én vörös, zöld és kék színszûrõkkel készült felvételek kombinációja. (Forrás: Stefan Immler, NASA/GSFC, Swift Sience Team)
A Swift mûholddal 2006-ban már detektáltak két szupernóvát ugyanabban a galaxisban (NGC 1316), de azok mindegyike Ia típusú volt, s hat hónap különbséggel fedezték fel õket. A statisztikák szerint a legtöbb galaxisban 25-100 évenként következik be szupernóva-robbanás. A mostani, gyakorlatilag szimultán robbanások nagyon-nagyon ritkák. Mindazonáltal inkább véletlen, csak itt, a Földön tapasztalható egybeesésrõl van szó, nem pedig az adott galaxis valamilyen különleges tulajdonságáról. A két objektum ugyanis több tízezer fényévre van egymástól, így a két robbanás fényének a Naprendszerig különbözõ távolságokat kellett megtenni. Az, hogy mi gyakorlatilag együtt észleltük õket, a fény véges terjedési sebessége miatt azt jelenti, hogy valójában egymástól távoli idõpontokban robbantak fel.