Szerzõ: Molnár Péter | 2007. november 17., szombat
Különleges, eddig ismeretlen típusú rádiókitörést fedeztek fel a 64 m-es Parkes rádiótávcsõ archív mérési adatainak újbóli átvizsgálása során.
Váratlan csillagászati felfedezésrõl számolt be Duncan Lorimer professzor (West Virginia University [WWU], National Radio Astronomy Observatory [NRAO]) és csoportja a Science folyóirat november 2-i számában. A felfedezéshez az vezetett, hogy David Narkevic, az egyetem diákja újra elemezni kezdte az ausztráliai 64 méteres Parkes rádióteleszkóppal a Kis Magellán-felhõrõl készült megfigyeléseket. A Tejútrendszerünktõl mintegy 200 ezer fényévre levõ szabálytalan kísérõgalaxisról felvett mérések összesen kb. 480 órányi észlelési idõszakot fedtek le. Az adatokban a pulzároktól származó periodikusan ismétlõdõ jelek mellett olyan impulzusokat is kerestek, amelyek a forgó neutroncsillagok jeleivel ellentétben nem ismétlõdtek meg a megfigyelési idõszak alatt. A várakozásokkal szemben végül olyan rádiókitörésre bukkantak, amely nem is a megfigyelt Magellán-felhõbõl, hanem az Univerzum sokkal távolabbi részérõl érkezett, és esetleg egy teljesen újfajta csillagászati jelenség elsõ észlelt megnyilvánulása lehet.
A rádiókitörés helye az égbolton. A látható fény tartományban készült felvétel negatívja a Kis Magellán-felhõt mutatja, melynek rádiótartományban észlelhetõ körvonalát a fekete vonal jelzi. A rádiókitörés a vörös körön belül történt (Forrás: Lorimer et al., NRAO/AUI/NSF)
Csillagászati értelemben véve a rádiókitörés igen erõteljes ("fényes") volt, de kevesebb mint 5 ezredmásodpercig(!) tartott. A jel jelentõsen kiszélesedve érte el a Földet, vagyis a magasabb frekvenciájú összetevõk az alacsonyabb frekvenciájúakat megelõzve érkeztek. Ez a diszperziónak nevezett jelenség akkor lép fel, amikor az elektromágneses hullám a csillagközi, illetve intergalaktikus térben levõ ionizált gázon halad át. A megfigyelt hatás alapján a jel forrása a Földtõl mintegy 3 milliárd fényévre található. Mivel a jelenség egyetlen elõzõleg detektált rádiókitöréshez sem hasonlított, keletkezésének pontos mechanizmusa sem ismert egyelõre, de a kutatók két lehetõséget is felvetettek.
Az egyik magyarázat szerint a kitörésben megfigyelt energia akkor szabadul fel, amikor két rendkívül sûrû, egymás körül keringõ neutroncsillag összeütközik, majd összeolvad. Az elfogadott elképzelések szerint hasonló események felelõsek a gammavillanásokért is, de a gammakitörések során rádiótartományban csak hosszan tartó utófénylés (afterglow) figyelhetõ meg.
A másik, még egzotikusabb lehetõség, hogy egy "párolgással" éppen megszûnõ fekete lyuk utolsó, rádiótartományban kibocsátott halálsikolyát sikerült észlelni. Bár a fekete lyukakban koncentrálódó roppant mennyiségû anyag gravitációs ereje olyan hatalmas, hogy belõle a fény sem szabadulhat ki, az eseményhorizont peremérõl érkezõ Hawking-sugárzás révén a fekete lyukak folyamatosan energiát, és így tömeget veszíthetnek, vagyis rendkívül lassan mûködõ kvantumfizikai effektusok révén párologhatnak. Az elméletek szerint az egyre gyorsulva párolgó fekete lyuk a folyamat legvégén egy óriási villanással tûnik végleg el az Univerzumból.
A most felfedezett jelenség természetének megértéséhez több, hasonló esemény vizsgálata szükséges. A számítások alapján hasonló esetek százai történhetnek minden nap az égen, de csak kevés olyan égboltfelmérõ program mûködik, amely detektálásukhoz eléggé érzékeny idõfelbontású. Ennek megfelelõen hasonló események megfigyelése a jelenlegi mûszerekkel igen nehéz. A fejlesztés alatt álló újabb berendezések azonban már képesek lesznek statisztikusan is jelentõs megfigyelési minták érzékeléséhez. Amennyiben sikerülne egy ilyen ultrarövid rádiókitörést egy ismert távolságú galaxishoz kötni, az ismert távolságon áthaladó rádióhullámok torzulásából pontosan kiszámítható lenne az intergalaktikus térben levõ anyag mennyisége is. Az újgenerációs rádiótávcsövek üzembe helyezéséig a Parkes-hoz hasonló égboltfelmérések archív anyagában tovább folyik a keresés.
Forrás: National Radio Astronomy Observatory Press Release, 2007. szeptember 27.