A baltimore-i Astrophysics 2020 csillagászati konferencián új részletek derültek ki a James Webb Space Telescope-ról, ami a jelenlegi legfejlettebb ûrteleszkópokat, a Hubble-t, a Spitzert és a Chandrát fogja leváltani. A NASA, az ESA és a kanadai ûrügynökség által közösen fejlesztett 4.5 milliárd dollárba kerülõ távcsõ 2013-ban áll Föld körüli pályára a tervek szerint.
"Pontosabb megfigyelésekre van szükségünk a kvazárok mûködésének vagy a galaxisok születésének tanulmányozásához", mondta Rachel Somerville, a német Max Planck intézet csillagásza a konferencián. "Hiába tesszük be egy szobába a világ legnagyobb elméit a létezõ legerõsebb szuperszámítógéppel 15 évre, erõsebb távcsövek nélkül õk sem jutnának semmire."
A NASA egykori igazgatójáról elnevezett ûrteleszkóp egy 6,4 méter átmérõjû tükörfelületen gyûjti majd a beérkezõ fényt, ez a Hubble-nek közel háromszorosa. Az új ûrteleszkóp sokkal messzebbre lát majd, mint elõdei, és nagyobb felbontású képeket készít, de az égboltnak egyszerre csak egy nagyon szûk szeletét tudja vizsgálni.
A James Webb ûrteleszkóp az európai ûrûgynökség képén
A konferencián bemutatkozott másik nagy újítás a NASA-nál fejlesztett solar shade technológia, amivel a csillagok egyes esetekben zavaró fényét lehet kiszûrni a távcsõ látómezejébõl. Ez óriási segítség lehet a Naprendszerünkön kívüli bolygók tanulmányozásánál, amiket épp a központi csillaguk fénye tesz nehezen megfigyelhetõvé. A fejlesztést vezetõ Wes Traub szerint a technológia a JWST utáni ûrteleszkóp-generációval (16 méter átmérõjû tükörrel) képes lehet olyan bolygók felszínének és légkörének tanulmányozására, amik ma egyetlen pixelként jelennek meg a Hubble képein.