Szerzõ: Kovács József | 2007. november 30., péntek
Húsz fényévet mozdult el 3700 év alatt a Puppis A rádióforrást létrehozó szupernóva-robbanás maradványa, egy hipersebességû neutroncsillag.
Az objektum az RX J0822-4300 katalógusjelû neutroncsillag, amely körülbelül 3700 évvel ezelõtt jött létre egy szupernóva-robbanáskor – ennek helyén ma a Puppis A szupernóva-maradvány található. A Chandra röntgenmûhold 1999-ben és 2005-ben készült felvételein jól látszik, hogy a neutroncsillag a robbanás helyétõl kifelé mozog, s a képek alapján, valamint a maradvány távolságának ismeretében az is megbecsülhetõ, hogy látóirányra merõleges sebessége több mint 5,5 millió km óránként (1600 km másodpercenként)! Bár a robbanás óta mindössze 20 fényévnyi utat tett meg, ilyen tempóban haladva néhány millió év alatt el fogja hagyni a Tejútrendszert. Az óriási sebesség ellenére a mozgás detektálása egyáltalán nem volt egyszerû. A Chandra kivételes képességeit bizonyítja, hogy az öt év alatt 0,8 ívmásodperces eltolódást egyértelmûen ki lehetett mutatni (ekkora szög alatt látunk pl. egy ötforintos pénzérmét kb. 6 km-es távolságból).
A kis képen a neutroncsillag öt év alatti elmozdulása látható a Chandra adatai alapján. A Puppis A szupernóva-maradvány tágabb kozmikus környezetét a nagy kép mutatja, ami egy számítógépes kompozit a ROSAT mûhold röntgenadatai (rózsaszín) és a CTIO 0,9 méteres teleszkópjának optikai felvétele (bíbor) alapján, melyen az oxigéntõl származó emisszió a domináns.
(Chandra: NASA/CXC/Middlebury College/F. Winkler et al.; ROSAT: NASA/GSFC/S. Snowden et al.; Optikai: NOAO/AURA/NSF/Middlebury College/F. Winkler et al.)
Természetesen nem ez az elsõ alkalom, hogy ilyen nagyon gyors csillagokat észlelnek, korábban is detektáltak már körülbelül 1,6 millió km/h sebességgel a Tejútrendszerbõl kifelé mozgó objektumokat (hipersebességû csillagok). A különbség a mozgási energia forrásában van. Elõbbiek az elképzelések szerint a Galaxis centrumában található nagytömegû fekete lyukkal való gravitációs kölcsönhatás következtében lökõdtek ki, míg az RX J0822-4300 neutroncsillagot a szupernóva-robbanás energiája lõtte ki. Az adatok alapján a robbanás aszimmetrikus volt, egyik irányba a neutroncsillag, a másik irányba pedig a robbanás egyéb "törmeléke" indult el.
Az RX J0822-4300 "nyaktörõ" sebessége azonban még a legkifinomultabb szupernóva-robbanási modelleket is nehéz helyzet elé állítja. A kutatók szerint ugyanis ez az óriási sebesség csak valamilyen szokatlanul nagy energiájú robbanással lenne magyarázható, ennek mechanizmusa azonban teljesen bizonytalan.
Az eredményeket részletesen tárgyaló szakcikk az Astrophysical Journal c. folyóirat 2007. november 20-i számában jelent meg.