A Hubble Ûrtávcsõ különleges kék csomókat bontott csillagokra három kölcsönható galaxis közötti ûrben, távol minden klasszikus csillagkeletkezési régiótól.
Nem minden nap fedez fel az ember különleges kék csomókat az ûrben – különösen akkor egyedi a dolog, ha egymással kölcsönhatásban álló galaxisok közötti térben bukkanunk rá a 200 millió évvel ezelõtt kialakult fiatal csillaghalmazokra. A Hubble Ûrtávcsõ rendkívüli érzékenységének köszönhetõen pontosan ez történt most az M81 spirális galaxis környékén.
Az M81 és M82 galaxisokat összekötõ anyagívben halvány kék csomókként látszanak a 200 millió évvel ezelõtti kölcsönhatás eredményeként keletkezett fiatal csillaghalmazok (balra: a GALEX ultraibolya ûrtávcsõ felvétele; jobbra: a HST részletképei).
Soha korábban nem láttunk még ennyire ritkán benépesült környezetben hasonló "kék csomókat" (blue blobs), melyekben több tízezer naptömegnyi anyag található fiatal csillagok alakjában. A csomók tömege meghaladja a Tejútrendszer legnagyobb nyílthalmazainak tömegét, viszont a gömbhalmazokétól messze elmarad. Mivel látszólag nem tartoznak semmilyen galaxishoz, árván töltik napjaikat az ûrben, s a csillagaik által a fúziós reakciókban letermelt nehéz elemeik minden akadály nélkül beszennyezik a galaxisközi ûrt. Lehetséges, hogy a korai világegyetem is ugyanígy szennyezõdött be az elsõ csillaggeneráció fúziós végtermékeivel.
A most talált kék csomókat az teszi különlegessé, hogy 12 millió fényév távolságban, három galaxis (M81, M82 és NGC 3077) ütközése nyomán létrejött gázhíd mentén találhatók. Az Arp-ív néven is ismert alakzat azonban nem olyan környezet, ahol csillaghalmazok léte várható, mivel a benne levõ anyagmennyiség messze nem elégséges intenzív csillagkeletkezés fenntartására. A Hubble felvételei alapján a most talált csomók mintegy öt Orion-ködnyi anyagot tartalmaznak, s a feltevések szerint a galaxisok 200 millió évvel ezelõtti erõs kölcsönhatásához köthetõk.
A Hubble mérései alapján sikerült megbecsülni a halmazok csillagainak korát. Legtöbb égitest kb. 200 millió éves, de van köztük alig 10 millió éves, nagyon fiatal objektum is. A legidõsebbek kora éppen megegyezik a három galaxis 200 millió évvel ezelõtti ütközésének idõpontjával, amirõl a közöttük levõ Arp-ív árulkodik, így kézenfekvõ összekötni a csillagkeletkezés beindulását és a galaxisok ütközését. Feltehetõen az ütközés során a csillagközi gázban fellépõ turbulenciák váltották ki az erõs csillagkeletkezést, ami a korai Univerzumban sokkal gyakrabban lejátszódó esemény lehetett.