Távcsõóriás épül a Google, Simonyi és Gates támogatásával
2008. január 11., péntek, 9:21
Hatalmas teljesítményû távcsõ épül Chilében, amely háromnaponta letapogatja az egész égboltot. A mûszer kivitelezésébõl a számítástechnikai óriáscégek is profitálhatnak.
A Large Synoptic Survey Telescope (LSST) a mai optikai teleszkópok közül az egyik legnagyobb teljesítményû lesz. Nevét talán Nagy Égboltfelmérõ Távcsõként fordíthatnánk. A berendezés nem 8,4 méter átmérõjû tükreivel és a változó légköri viszonyokhoz alkalmazó, ún. adaptív optikájával emelkedik ki a modern mûszerek sorából - az áttörést a detektorától és az adatfeldolgozás módszerétõl várják a szakemberek.
Az LSST rendszer egy távcsövének vázlata (LSST Corporation)
A chilei Cerro Pachon csúcson felállítandó LSST rendszer a tervek alapján 2014-ben kezdi meg mûködését. Három egyforma, 8,4 méteres tükre gyûjti össze és vetíti a fényt a három, egyenként 3 gigapixeles detektorra, felvételenként 10 négyzetfokot megörökítve. Egy-egy égterületet 15 másodpercen keresztül rögzít, és közel 30 terabyte adatot (kb. 7000 DVD-nyi információt) termel minden éjszaka. A gyors megfigyelési módszerrel háromnaponta lefedi a teljes égboltot, ezzel kivételes lehetõséget nyújt a változások nyomon követésére. A felvételeket idõrendben összefûzve akár mozgófilmhez hasonló animációk is készíthetõk, rajta az égitestek elmozdulásával.
A fotók összehasonlításával kiszûrhetõk az elmozduló kisbolygók, a Plútó térségében keringõ Kuiper-objektumok, nóvák és szupernóvák, valamint számtalan egyéb objektum és jelenség. A becslések alapján egy évtizedes mûködés alatt a távcsõvel a 140 méternél nagyobb, a Földet becsapódással fenyegetõ kisbolygók közel 90%-át azonosítani lehet majd. A rögzített adatokat teljes egészében ingyenesen hozzáférhetõvé teszik bárkinek az interneten - csak gyõzze azokat feldolgozni.
Az elmúlt években a távcsövek adatrögzítési képessége gyorsabban fejlõdött, mint az adatok feldolgozási módszere. A következõ idõszakban sok fontos felfedezés valószínûleg az ún. adatbányászó szoftverek fejlesztéséhez kapcsolódik majd, amelyek automatikusan találják meg a keresett jelenséget, illetve akadnak új objektumokra és folyamatokra. Ezért a mai csillagászati megfigyelések jellege gyakran eltér a klasszikus észlelésektõl. Míg korábban egy-egy érdekes objektum, vagy azok csoportja volt a célpont, itt "mindent" rögzít a távcsõ, amit látómezejének mérete, fénygyûjtõ képessége és a felvételek idõbeli gyakorisága enged. A nehéz feladat a keresett információk kinyerése a hatalmas adathalmazból.
Az LSST program legfontosabb része tehát a megfigyelési eredmények automatizált feldolgozása lesz. Részben ez magyarázza, hogy Bill Gates 10 millió, Simonyi Károly 20 millió dolláros adománnyal támogatja a projektet. A képelemzõ és az eredményeket publikáló, valamint azokban keresõ szoftverek fejlesztésébõl a Google is kiveszi a részét, amely már korábban csatlakozott a programhoz.
A Cerro Pachon csúcs felvétele, rajta számítógépes grafikával az LSST obszervatórium fantáziarajza.
A távcsõ által termelt hatalmas adatmennyiség feldolgozása olyan szoftvereket igényel, amelyek fejlesztésének tapasztalatai technológiai elõnyhöz juttathatják a kivitelezõ cégeket. A projekt sajátos reklámértékkel is bír, részben mert a rögzített adatmennyiség szabadon elérhetõ a nagyközönségnek. Utóbbi az oktatásban is hozhat eredményeket. Itt nem csak a csillagászat tanítása, hanem a hatalmas adatmennyiséget kezelõ, mesterséges intelligenciával bíró szoftverek és alkalmazások fejlesztése szintén kiemelt terület lehet.