Egy 1 millió naptömegû gázfelhõ a számítások szerint 20-40 millió év múlva fog galaxisunk, a Tejútrendszer fõsíkjának ütközni, heves csillagkeletkezést kiváltva.
Jay Lockman (NRAO) és kollégái egy a Tejútrendszerben található kiterjedt gázfelhõt vizsgáltak. Az ilyen felhõk általában a fõsíkban, galaxisunk korong alakú tartományában jellemzõk, ahol a Nap is megtalálható. A kérdéses felhõ azonban 8000 fényévvel a fõsík felett található. Pozíciója és eredete nehezen magyarázható 1963-as azonosítása óta.
Hamisszínes rádiófelvétel a felhõrõl (Bill Saxton, NRAO/AUI/NSF)
A kérdéses felhõt felfedezõje után egyszerûen csak Smith felhõjének nevezik. A becslések alapján 11 000 x 2500 fényév méretû, és nagyságrendileg egymillió naptömegnyi gázt tartalmaz. Amennyiben szabad szemmel is látható volna, 30-szor lenne nagyobb, mint a Hold az égen. További érdekessége, hogy eddig egyetlen csillagot sem azonosítottak benne.
A kutatók a rádiótartományban vizsgálták a képzõdményt, és sikerült annak mozgását meghatározniuk. Kiderült, hogy a felhõ galaxisunk korongjának irányába, a fõsík felé halad - mondhatni zuhan -, másodpercenként közel 240 kilométeres sebességgel.
A megfigyelések arra is rámutattak, hogy a bezuhanó felhõ kölcsönhatásba lép galaxisunk ritka gázanyagával, és frontális oldalán máris egy ütközési zóna alakult ki. Ez azonban még csak bevezetõ a késõbbi folyamatokhoz: amikor a fõsík viszonylag sûrûbb gázanyagába érkezik, sokkal intenzívebb kölcsönhatás indul majd meg, amelynek keretében anyaga és a galaktikus korongban lévõ gáz összenyomódik.
A megfigyelések alapján a felhõ alakja már most kezd eltorzulni a Tejútrendszer gravitációs hatásától fellépõ ún. árapályerõk révén. Ennek nyomán elképzelhetõ, hogy több darabra fog szétoszlani, miközben anyaga a fõsíkba hullik. A bezuhanó felhõ a fõsíkot valamivel távolabb fogja eltalálni, mint amilyen messze a Napunk kering a centrum körül.
Fantáziarajz a következõ 20-40 millió évrõl, amelynek során a felhõ a fõsíkot megközelíti, majd annak anyagával ütközve heves csillagkeletkezést generál (Bill Saxton, NRAO/AUI/NSF)
Elképzelhetõ, hogy a képzõdmény a Tejútrendszer keletkezésének idõszakából visszamaradt õsi gázfelhõ. A 20-40 millió év múlva esedékes ütközés során közel 45 fokos szögben, ferdén érkezik majd a korong anyagába, ahol heves csillagkeletkezést generál majd az ütközés vidékén. A becslések alapján ekkor sok nagytömegû égitest alakulhat ki, amelyek szupernóvákként felrobbanva még aktívabbá és érdekesebbé teszik galaxisunknak ezt a tartományát.