És hogy miért is kell a légkör oxigénjét használó (ûr)jármûvet fejleszteni? Nos a lényeg az ISP-ben (Specific Impulse) rejlik, ez annak a viszonyszáma, hogy az adott tolóerõhõz adott idõ alatt mennyi üzemanyagra van szükség. Ilyen téren a rakétahajtómûvek igencsak kétségbeejtõ helyen vannak: gyakorlatilag sose érik el az 1000-es viszonyszámot, vagyis igen sok üzemanyagot használnak el, de inkább itt egy ábra a jobb megértéshez:
Magyarázat: a függõleges vektor az ISP viszonyszám, a vizszintes vektor a sebesség, a "rockets" a rakétahajtómûveket, a "scramjets" a szuperszónikus áramlású torlósugárhajtómûvek, a "ramjets" a hagyományos torlósugárhajtómûvek, a "turbojets" pedig gázturbinákat jelöli. A kék szín a szénhidrogén (jellemzõen kerozin), míg a piros szín a hidrogén üzemanyaggal mûködõ hajtómûveket jelöli. Amúgy az ábra erõsen torzít, és nem szerepelnek rajta a modern utas- ill. teherszállító repülõgépek kétáramú gázturbinás hajtómûvei, amelyek elérhetik akár a 30.000 ISP-t is (!!!), vagyis irtó gazdaságos üzemanyagfelhasználás terén - kerozin üzemanyaggal! Persze hozzá kell tenni, hogy ezekkel a hangsebességet nem lehet átlépni...