Csak nagyjából tudják, hogy hogyan alakulhatott ki az élet, ugyanis ezzel kapcsolatban még számos megválaszolatlan kérdés van: pl miért van az, hogy az élõlényekben található mind a 20 biológiailag aktív aminosav balkezes, amikor laboratóriumban szintetizálva 50-50%-ban keletkeznek jobb-, illetve balkezes aminosavak?
Szerintem lehetséges amit mondasz az univerzumról, de az, hogy létezhetnek mondjuk 1000 Mrd fényévre lévõ civilizációk is, nem biztos, hogy nekünk valaha számítana akármit is.
A kozmikus háttérsugárzás eddigi legpontosabb mérései alapján az univerzum korát 13.7 milliárd évre becsülik. Jelenleg tehát egy 13.7 milliárd fényév sugarú gömben történt eseményeket érzékelhetünk, ugyanis a legtávolabbi objektum fényének maximum ennyi ideje volt, hogy ideérjen.
Azt nem tudjuk, hogy a teljes univerzum végtelen-e, de a mi szempontunkból ez teljesen mind1. Ugyanis, ha az univerzum tényleg gyorsulva tágul (maga a tér tágul), akkor bizonyos távolságon (az eseményhorizonton) túl lévõ objektumok tõlünk fénysebességnél gyorsabban távolodnak, ezért róluk sohasem szerezhetünk információt, akármennyit várunk a fényére, hogy ide érjen. Ha jól emléxem, az eseményhorizont sugarát 16 Mrd fényévre becsülik, de ez függ a tágulás mértékétõl is. Egy szóval Univerzumról csak cca. 16 Mrd sugarú gömbben érdemes beszélni, mert ami azon túl van, az számunkra nem létezik.
Amúgy szívesebben születtem volna 100 évvel késõbb, mert valószínûleg akkor sokkal több érdekes kérdésre lesz meg a válasz.