szerintem igaza van, csak az általunk ismert viszonyrendszert ismerjük, nemtudjuk kivülrõl, objektíven szemlélni a világot, ezért némileg be vagyunk zárva a világba, és az általunk látott lehetõségekbe
példa: régi mézga géza, kétdimenzios emberek élnek egy korong alaku lapon. Ebben a viszonyrendszerben belülrõl nézve teleportálásnak tünik az egyik pontról másikra eljutás ugy, hogy nem a korong felületét használod, viszont ha berakod a harmadik dimenziót, akkor könnyedén megoldható a dolog. Ugyanigy egydimenziónál (vonal) a második dimenzióba lépve korábban nem ismert dolgok válnak egyértelmûvé. Most mi ugyanigy a harmadik dimenzió "rabjai" vagyunk, olyan szinten, hogy saját agyunk lehetõsége, az egész létünk, kulturális örökségünk, egyszóval minden korlátozó hatást fejt ki, és képzeletünk sem elég szabad.
Nem azt mondom, hogy ez a megoldás mindenre, de globális méretekben és hosszútávon mindenképpen gondot jelent.