De amúgy ez nem a Te hibád. Egyetemen is a gyakorlatot tartó tanár mesélget mindíg valamit, épp fékekrõl volt szó, mikor elkezdte osztani a 40köri csávó a Ladákat. Nagyon vicces volt mikor a tudatlanságára rávilágítottam kb 30 egyetemista elött. Nem volt égõ neki h egy 20onéves hallgató többet tud a Ladáról ráadásul amit Õ mondott abból minnden 2. állítás vagy egyszerûen nem volt igaz vagy csak hallomásból származó baromság volt.... pff és ilyenek tanítanak, és ilyenek miatt is leírnak sok olyan autót ami nagyon jó kis autó csak a sok hozzá nem értõ leszólja és az terjed el...
Na szóval h Solo tisztába legyél a dolgokkal kis leírás:
A "klasszik" Ladák (2101-2107) elöl tárcsafékkel rendelkeznek. Tárcsaátmérõjük 250mm, és nem hûtött. Fix féknyereggel rendelkeznek, oldalanként egy 48mm-es dugattyúval. A fix féknyergeket a versenyautókon elõszeretettel alkalmazzák a nagy fékgyártó cégek is mert egyszerû és megbízható a mûködése és nagy fékerõ kifejtésére képes. Hátránya csak egy van h a két oldalon elhelyezkedett dugattyúk miatt a kerék felöli nem kap (vagy legalábbis nehezen) menetszelet ezért a külsõ munkatérben rosszabb az olaj hûtése. Ezért az oroszok alumínium munkahengereket csináltak az acél féknyeregbe a jobb hõleadás miatt. Emellett ajánlott a magas forráspontú fékolaj használata.
Hátsó féke az autónak szimplex rendszerû dobfék. A dob alumíniumötvözetbõl készül szintén a jobb hõleadás és a kisebb rugúzatlan tömeg miatt.
A dobfékben található munkahenger 2 dugattyút tartalmaz. 1977-ig 19,05mm-es átmérõjût utána 20,64mm-es átmérõjût alkalmaztak a nagyobb fékerõ miatt. A 2103-as Ladáknál már autómata fékpofa utánállító szerkezetet alkalmaztak. A kocka Ladáknál ezt elhagyták és önbeálló munkahengerekkel oldották meg az utánállítást.
Ezen kívül még van egy a hátsó kerekekre ható, a statikus és dinamikus tengelyterhelést figyelembe vevõ fékerõszabályozó is.