Idõközben megnéztem moziban, Szenvedélyek Napján ingyenes vetítésen igaz a lépcsõn ülve, de ez most mellékes.
A lényeg, hogy teljesen jól gondoltam és csak magamat tudom igazolni, még annyival kiegészítve, hogy nem csak a hasonló korú, de a 7-8 évvel idõsebbek is, és nagyon lényeges, hogy nem csak a csajok, hanem a fiúk is, õk talán még durvábbak. Én is 20 vagyok, de nem tudom megérteni az ilyen embereket, soha nem is voltam ilyen, ennyire durván nem, mint amiket látok is a saját környezetemben. És riaszt a dolog, mert ha másért nem de a kor miatt az ilyenek közé sorolódom. Vannak nekem is olyan dolgaim szokásaim amik fiatalok körében elterjedtek, de a szüleimet szeretem és tisztelem, mindet megbeszélünk és bizonyos dolgokban kikérem a véleményüket, esetleg közösen döntjük el õket.
A filmben a kiscsaj pedig megérdemelte amit kapott, és mosolyogtam amikor ott szenvedett a végén. Lehet, hogy szemét volt a barátnõje, de magának kellett volna eldöntenie, tudnia mit tesz, mit akar és nem történik probléma.