Tizenhét (igen, 17) éve mutatták be az elsõ, ipari célra is alkalmas, gyorsprototípus-készítõ berendezést. 1992-ig az eladott gépek száma évente és világszerte csak ritkán haladta meg a százat. 2001-ben* viszont 55 országban legalább 6000 RP-berendezés mûködött (RP - rapid prototyping, és nem r. printing, mint az SG-cikkben), ezeken évente 2,5 millió modell/prototípus készült.
Szó sincs arról, hogy bárki úgy vegyen és használjon RP-masinát, mint pl. színes nyomtatót. Legfõbb akadályok: ár, méret, anyagköltség, lassúság, a kezeléshez szükséges szakértelem.
Kereken húszféle RP-eljárás létezik, közülük nyolcnak van gazdasági jelentõsége.
A fontosabbak: sztereolitográfia, szelektív lézeres szinterezés (SLS), modellépítés huzalfelrakással (FDM = Fused Deposition Modelling), rétegelt darabgyártás (LOM = Laminated Object Manufacturing). Magyarországon pár éve egyedül ezt a módszert használták, azt is csak egyetlen cégnél.
*2001-ben írtam errõl a témáról, azóta nem követtem az "eseményeket". (Kimerítõen lásd: http://bossmagazin.hu/index.php?honap=0104&oldal=78)