Igazából még a döntõhöz: haverommal kimentünk Bp.-n a Szabadság térre, ott néztük. Eszméletlen sok spanyol-drukker közt elvétve akadtak csak olaszok. A hangulat fergeteges volt, akkor viszont nagyon elkedvetlenedtem, amikor a góloknál tombolt a tömeg. Egyszerûen szörnyû volt nézni a verést.
DE!
Ez így is egy fantasztikus teljesítmény volt mindent egybevetve, aki mást mond, az hazudik. Le a kalappal a srácok elõtt.
A döntõben jobbak voltak a spanyolok, az egész tornát nézve viszont nem. Meg mi ez, hogy így felesleges volt megverni a németeket? Az is a válogatott erejét mutatta, csak épp a német-angol meccseken igen elfáradt a csapat, ráadásul a spanyolok mindkétszer hamarabb játszottak, így többet is pihenhettek. De nem csak ez döntött nyilván.
Azonban azt se feledjük el, hogy Chiellini nem százszázalékosan játszott, meg is sérült, meg egy fél órát még hátrányban is játszott a csapat.
Meg azért ha vesszük a Donadoni-csapatot, amellyel aztán Lippi is bukott a vb-n, na, onnan ide eljutni.