Az Amnesty International jogvédõ szervezet jelentése szerint 137 cigányt telepítettek ki kárpótlás nélkül athéni otthonaikból, hogy ne zavarják az olimpiai játékokat.
Minden idõk legjobban védett olimpiáján külön tábort építettek a gyanús külföldieknek és a prostituáltaknak. Ötvenezer fegyveres, NATO-repülõk és hajók készülnek az olimpiára, ennek ellenére az amerikai kosárlabda-válogatottat az USA nem engedi be az olimpiai faluba, a sztárok egy hajón laknak majd.
Minden idõk legdrágábban és legjobban védett olimpiájára készülnek Athénban. Ötvenezer fegyveres áll majd készenlétben a játékok alatt, a biztonsági intézkedések költségvetése 200 milliárd forintnak megfelelõ euró fölött van. A biztonsági intézkedések bizonyos esetekben megsértik az emberi jogokat, figyelmeztetett közleményében az Amnesty International nevû nemzetközi jogvédõ szervezet.
Az elmúlt hetekben 137 cigányt költöztettek ki athéni otthonaikból, mert viskóik túl közel voltak a játékok helyszíneihez. Az Amnesty International szerint a családok hajléktalanok lettek, mert nem kaptak megfelelõ kárpótlást. A családoknak ugyan ígértek lakhatási támogatást, de legtöbbjük sehol sem kapott szállást, állításuk szerint a görög tulajdonosok rasszizmusa miatt. Akik pedig mégis találtak albérletet, szintén hamar fedél nélkül maradtak, mert az állam késve folyósította a beígért támogatást, és a türelmetlen fõbérlõk kiadták az útjukat. Korábban a krétai Iraklionban szintén több cigány családot kitelepítettek az olimpiai építkezések miatt.
A Görögországban meglehetõsen erõs anarchista és szélsõbaloldali szervezetek hónapok óta kampányolnak az olimpia ellen, melyet "véres játékok"-nak neveznek kampányukban. A biztonsági intézkedések ellen tiltakozók már többször összecsaptak a rendõrökkel, és elõfordult, hogy könnygázt vetettek be ellenük.
A görög hatóságok külön fegyveres testületet hoztak létre az olimpiára OGSD néven. Ebben rendõrök, határõrök, a parti õrség, a tûzoltóság és a hadsereg emberei vannak benne, összesen ötvenezren. A felkészülést az amerikai, brit, izraeli, spanyol, német, francia és ausztrál titkosszolgálatok közösen irányítják. A játékok biztonsági fõtanácsadója Peter Ryan brit fõrendõr, akinek a terrorizmus a szakterülete: négy éve a sydneyi olimpián is õ irányította a biztonságiakat, azelõtt pedig az angol királynõ védelméért volt felelõs.
Eddig elégedettek a szervezõk, amit szerintük az is bizonyít, hogy már hat olyan újságírót lecsuktak, akik megpróbáltak belógni valamelyik tiltott objektumba, hogy cikket írjanak az éberség fokáról. Májusban viszont ismeretlen tettesek bombát dobtak egy athéni rendõrõrsre. Ez is szerepet játszhat abban, hogy néhány ország ragaszkodik ahhoz, hogy saját embereivel is védje sportolóit. A görög hatóságok már jelezték, hogy nem engednek be külföldi fegyvereseket a játékok helyszíneire, mert nem ismerik a helyi viszonyokat, például a robogóról bombákat dobó anarchistákat - szólt a hivatalos érvelés.
Az amerikaiak azonban nem engednek egyelõre: Krétán edzõtáborozó atlétáikat fegyveres biztonságiak kísérték el, és FBI-ügynökök fésülték át a környéket érkezésük elõtt. A legfontosabb 15 ezer amerikai vendéget pedig úgy akarják megvédeni, hogy nyolc luxushajón helyezik el õket az athéni partok mentén. A hajókat helikopterek, csatahajók és fegyveresek védik majd, illetve biológiai és vegyi támadás kivédésére is felkészítették a személyzetet. Az egyik ilyen hajón fog lakni az amerikai kosárlabda-válogatott is, így õk a többi sportolóhoz hasonlóan nem az olimpiai falunak nevezett, a sportolók számára felépített komplexumban alszanak majd. Az ausztrál úszócsapatot szintén külön testõrség védi majd, de fegyvertelenül. A britek még alkudoznak arról, hogy versenyzõiket hogyan védhetnék.
A görög hatóságok bejelentették, ha a New York-i terrortámadáshoz hasonlóan repülõvel veszélyeztetnék a játékokat, akkor az elsõ figyelmeztetés után azonnal lelövik a támadó gépet, akárkik ülnek is rajta a terroristákon kívül. A légvédelmet a NATO gépei biztosítják majd. A határokat minden eddiginél szorosabban ellenõrzik a görögök. A játékok helyszíneit zónákra osztották: a szürke zónába belépõket bármikor megmotozhatják, a vörös zónákban pedig csak engedéllyel lehet majd tartózkodni. A helyszínekrõl elszállítják a hajléktalanokat, és jogvédõk szerint már hónapok óta titkosszolgálati eszközökkel figyelik a gyanúsnak tartott elemeket: a görögországi arab, muzulmán, anarchista, szélsõbaloldali és globalizációellenes csoportokat.
A gyanúsan viselkedõ külföldieket a görög hatóságok internálni fogják: az Athén melletti Aszpropügrosz nevû volt amerikai katonai bázist alakították át internálótáborrá. Az ortodox egyház pedig úgynevezett menedékházakat állított fel, ahol a játékok miatt megjelenõ külföldi prostituáltak kapnának egyházi védelmet a stricikkel szemben.
A hatóságok folyamatosan buktatnak le bûnözõket, illegális bevándorlókat a szigorú ellenõrzések miatt. Hétfõn például az olimpiai láng útját figyelõ rendõrségi helikopterrõl vettek észre egy kisebb kenderültetvényt, a kábítószer termesztõit azonnal õrizetbe vették.
Eddig két olimpián követtek el halálos áldozatot követelõ merényletet: 1972-ben a müncheni olimpián palesztin terroristák 11 izraeli sportolót öltek meg, míg 1996-ban, az atlantai olimpián egy szurkolóval végzett egy parkban elrejtett bomba. Az ausztrál hatóságok pedig hónapokkal a sydneyi játékok után közölték, hogy az al-Kaida merényletet tervezett az olimpia ideje alatt, de sikerült kivédeni a terrortámadást.