Túl keveset tudunk az egészrõl. A rendszeres idõjárás-megfigyelések kb. kétszáz éve kezdõdtek, az egész világra kiterjedõen csak alig ötven éve zajlanak, mûholdjaink alig harminc éve vannak. Ez földtörténeti mércével nézve elenyészõen kevés adat. A probléma iszonyatos bonyolult, kaotikus, elméletileg is közel képtelenség megmondani a jövõt: az eredmény a modellekben alkalmazott skálától függnek. Magyarán senki sem tud semmit, csak sejtjük, hogy akár nagy gond is lehet.
Én egyébként úgy gondolom, hogy az ember van annnyira alkalmazkodó élõlény, termelékenysége elrugaszkodott annyira a környezeti feltételektõl, hogy gyakorlatilag nincs olyan éghajlati változás ami az emberi társadalom teljes összeomlását okozhatná. Gondoljatok Csernobilra: Ukrajna állítólag nemzeti össztermékének jelentõs százalékát költi a katasztrófa következményeinek kezelésére, mégis létezõ, mûködõ ország, növekvõ GDP-vel. Ha most Norvégiában a klimatikus változások miatt ezentúl fûteni kell minden utat hogy járható legyen, az USA-ban pedig az új sivatagokat öntözni kell és a házakat viharállóra építeni, elég gazdagok lesznek ahhoz, hogy kifizessék.