A válogatott játékos szerint bizonyítani kell, hogy külföldre szerzõdhessen.
A magyar válogatott hó végi franciaországi barátságos fellépésén, illetve a június eleji izlandi vb-selejtezõjén ott lehet Böõr Zoltán, akit a bolgárok elleni március 30-i vb-selejtezõ (1-1) elõtt csupán két magyar bajnokin szemrevételezhetett Matthäus, mivel a találkozót megelõzõ 15 hónapban a szélsõ éppen annyiszor szerepelt tétmeccsen, ahányszor a magyar válogatott pályára lépett az elmúlt 19 év futballseregszemléin - egyszer sem.
- Az elhúzódó térdsérülése után elégedett az eddigi tavaszi produkciójával?
- Sokkal, de sokkal jobbra számítottam - mondta Böõr Zoltán. - Fõként az újrakezdést követõen lettem igazán optimista, azt hittem, egyre jobb leszek, de a hullámvölgy engem sem került el.
- Ami a Sopron elleni hazai találkozón érte el a szélsõértéket.
- Senki nem örül, ha lecseréli az edzõje, ráadásul már az elsõ félidõben, ettõl függetlenül csupán egyetlen emberre haragszom a történtek miatt: magamra. Maradjunk annyiban, indokolt volt a váltás. Meg is lett az eredménye, a Pápa ellen az elsõ fél-idõben már több elemben emlékeztettem korábbi önmagamra. Erre szívesebben gondolok vissza.
- És a legutóbbi, Üllõi úti összecsapásra?
- Vegyesek a gondolataim.
- Például lecserélték. Újabb gödör? Vagy elõzetesen kalkulálták a váltást?
- Nem volt a pakliban, ezzel szemben - ahogy a Pápa ellen - ezúttal is éreztem, hogy bennem van a gól. Talán, ha tovább maradhatok a pályán… Lehet, Supka Attila a szünetben észrevette, hogy az Újpesten összeszedett rúgás helyén jegelem a lábam, s az idõ múlásával talán nem akart több kockázatot vállalni.
- Nem köntörfalazok: rossz meccs volt. Viszont annyi mindent elbuktunk már az utolsó percekben, az utolsó mérkõzésen! Az lenne a baj, hogy ezúttal nem húzzuk el a döntést a végsõkig?! Rendben, a szép futball áldozatul esett vasárnap, ez igaz, de az álmunk nem. Ezt pedig szerintem még a kritikusok is tiszteletben tarthatják. Nem magunkat akarom menteni, de egyébként kötve hiszem, hogy hasonló esetben bármelyik riválisunk mást tett volna, mint amit mi.
- Egyéb észrevételek?
- Visszatérve a cserére, bosszús voltam. Éreztem, hogy nem vagyok az igazi, ugyanakkor azzal az elhatározással léptem elõzõleg pályára, hogy amire ma képes vagyok, azt a kilencven perc alatt kihozom magamból.
- Lett belõle hatvan. Ült néhány menedzser a lelátón - habár nem kizárólag ön miatt. A Bologna, Bordeaux és a Standard Liége megfigyelõi ön szerint milyen ábrázattal álltak fel székeikbõl fél kettõ körül?
- Aligha volt hízelgõ véleményük a látottakról.
- Mit gondol, csökkentek az esélyei a külföldi szerzõdésre?
- Remélem, nem. A megállapodásom a jövõ év végéig köt a klubhoz, de…
- Bocsánat, nem a nyáron lesz szabad státusú?
- Nem, egy, az év elején érvénybe lépett megállapodás szerint 2006. december harmincegyig a Lokihoz tartozom.
- Szóval, a vezetõk is tudják, hogy szeretnék külföldre igazolni. Amihez persze bizonyítanom kell. A DVSC-ben, és ha a kapitány meghív, akkor a válogatottban.