Sidibe 17 évesen kezdett el komolyan foglalkozni a futballal
2005. 08. 01. 08:40
Ibrahim Sidibe, a DVSC szenegáli támadója hosszú útlevélintézés miatt csak késõn tudott bekapcsolódni a csapat munkájába. A közel két méter magas csatár szombaton már pályára is lépett, sõt góllal mutatkozott be. A játékos még a ZTE elleni bajnoki elõtt válaszolt honlapunk kérdéseire. A tolmácsolásban Terna Melinda segédkezett.
- Hogy kerültél kapcsolatba a Lokival?
- A menedzseremnek van egy magyar barátja, aki ismeri Supka Attilát. Így jött létre a kapcsolat. Szóltak nekem, hogy Debrecenben csatárt keresnek és szívesen kipróbálnának engem is. A Nyíregyháza elleni felkészülési mérkõzésen jutottam szóhoz, gólt fejeltem és megtetszhetett a játom a szakvezetõknek, mert sikerült megegyeznünk és végül ide igazoltam. Sokszor kérdezik tõlem, hogy a nemzetközi szereplés miatt akartam-e idejönni, de a válaszom az, hogy ez nem befolyásolt a döntésemben. A DVSC jó csapat és szeretném magam kipróbálni itt is.
- Ezek szerint jól ismered a Lokit.
- A klubról már hallottam korábban, tudom, milyen remekül szerepelt a gárda a tavalyi bajnokságban, de a játékosokat nem igazán ismertem. Azóta összehaverkodtunk, nagyon rendesek velem a srácok, mindent megtesznek, hogy jól érezzem köztük magam. Tudják jól, hogy a családom Szenegálban él, tehát egyedül vagyok itt, ezért segítenek beilleszkedni. Három nyelven: angolul, franciául és németül beszélek, így a csapattársaimmal is ezeken a nyelveken kommunikálok.
- Bizonyára már szétnéztél a városban. Hogy tetszik Debrecen?
- Sajnos eddig nem nagyon volt lehetõségem körülnézni, mindössze egyszer sikerült eljutnom a belvárosba. Még nincs lakásom, ezért egy hotelben lakom, és autóm sincs, de néha így is elmegyek és sétálok a környéken. Soha nem jártam még Magyarországon, ezért szeretném majd minél jobban megismerni az országot, és Debrecent is természetesen.
- Hazádban kezdted el profi pályafutásodat, vagy rögtön Európa felé vezetett az út?
- Szenegálban csak sportiskolába jártam, mivel az apám - aki a szenegáli hadsereg tagja - nagyon szigorú ember, és azt mondta, csak érettségi után focizhatok. Így meg kellett várni a vizsgák végét, csak utána kezdtem komolyan foglalkozni a futballal. Ezt követõen lettem profi, leigazolt az elsõ klubom, 1998-1999-ig Tunéziában játszottam, majd egy évet Németországban, 2000-tõl pedig Ausztriában rúgtam a bõrt.
- Hamar eldõlt, hogy csatár lesz belõled?
- Dehogy! Nem voltam mindig támadó. Nagyon sok poszton tudok játszani, de természetesen a csatárszerep a kedvencem! Debrecenben több remek futballista is játszik ezen a helyen, de nem tartok attól, hogy nem sikerül a kezdõbe verekednem magam. Mindent megteszek, hogy minél hamarabb a pályán lehessek.
- Szerdán Horvátországban a Hajduk Splittel játszik a csapat...
- Remélem, ismét jó formában lesz a csapat, és nyerünk a Hajduk ellen Splitben is. Nem játszottak rosszul ellennünk a horvátok, de mi jobbak és erõsebbek voltunk. Szerintem az idegenbeli meccsen sem lesz gond.
- Azt már tudjuk, hogy elégedettek veled az itteni szakvezetõk - hiszen ezért igazoltak le -, de te elégedett vagy-e az itteni viszonyokkal?
- Elégedett is, meg nem is. Az utolsó három hétben nagyon sok edzést kihagytam a vízumproblémáim miatt, de most azért dolgozom keményen, hogy ismét csúcsformába kerüljek.