A Hajduk Split elleni mindkét BL-selejtezõn kimagasló teljesítményt nyújtott Halmosi Péter, a magyar bajnokcsapat balszélsõje. Halmosi a párosmeccsen összesen hat gólból vette ki tevékenyen a részét, és a "kanadai táblázaton" öt ponttal az élen zárt.
A szerdai visszavágón két góljával és két gólpasszával egyértelmûen õ bizonyult a mezõny legjobbjának.
- A szerda esti teljesítményed után gondolom, rengetegen keresnek, számolod, hogy hányadik interjúd ez a sorban?
- Nem számolom, de tényleg sokan hívnak, alig van olyan telefonbeszélgetésem, ami alatt ne jelezne a készülék még egy bejövõ hívást. Nem nagyon zavar, hiszen kifejezetten kellemes teher ez az érdeklõdés.
- Mikor hittétek el, hogy megvan a továbbjutás?
- Szerintem tudat alatt már mindenkiben benne volt egy kicsit a 3-0-ra megnyert elsõ mérkõzés után. Akiben pedig még voltak kétségek, annak az elsõ percek után adtunk választ.
- Az tudni lehetett, hogy a Debrecen korán szeretne gólt lõni, de ilyen korai gólra talán ti sem gondoltatok.
- Valóban nem, de rendkívül jó volt, hogy tényleg ilyen hamar sikerült megszerezni a vezetést. Nagyon fontos volt, sikerült vele alaposan megfogni a Hajdukot és a közönséget is. Az a hangulat, ami a kivonuláskor fogadott minket valóban félelmetes volt, a tengerparti katlanban eszméletlen hangorkánban kezdõdött a mérkõzés. Szerencsére azonban nem ijedtünk meg ettõl, sõt, inkább motivált bennünket.
- Tudod már, hogy hányadik másodpercben született az elsõ gól?
- Azt hiszem a 23., vagy a 33. lehetett. Az viszont tény, hogy ilyen korán még soha nem lõttem gólt pályafutásom során.
- A találat után lehetett látni, hogy valamit kiabálsz, kinek, mit üzentél?
- Csak annyit ordítottam, hogy "Mi van?" de, hogy ez kinek szólt, vagy miért éppen ezt ordítottam, nem tudom. Azt hiszem csak a bennem lévõ feszültség tört így felszínre, és tény is, hogy ez után nagyon megkönnyebbültem.
- Eddig a klubvezetõk kérésére nem beszélhettetek a Manchesterrõl. Most már lehet?
- Persze, de én soha nem szoktam az ellenféllel foglalkozni. Nekünk a saját játékunkat kell játszani, azzal kell törõdni. Mindig azt mondom, hogy gyõzni kell, de reálisan nézve elismerem, hogy a Manchester a favorit. Ezzel nincs is semmi probléma, azonban azt is tudni kell, hogy a futballban nem mindig az esélyesek nyernek és a szerencse sem áll mindig a nagyobb nevek mellé. Talán nekünk is lehet szerencsénk, mert ugyan a Hajduk ellen is volt, de a 8-0-s összesítés azért nem a vak szerencse mûve.
- Mit szólsz ahhoz, hogy Sir Alex Ferguson, a MU menedzsere azt nyilatkozta, ha hazai pályán nem kapnak gólt, és 1-0-ra, vagy 2-0-ra tudnak nyerni, akkor idegenben olyan eredményt tudnak elérni, amivel továbbjuthatnak?
- Különösebben nem szólok hozzá semmit, mert ahogy az elõbb is mondtam, nekünk a saját játékunkkal kell foglalkozni. Természetesen kicsit hízelgõ azért, hogy így beszélnek rólunk, de azt hiszem, ez leginkább annak szól, hogy az Európa-szerte ismert Hajduk otthonában egy relatíve ismeretlen csapat ötgólos gyõzelmet aratott. Azt hiszem erre az eredményre Manchesterben is felkapták a fejüket.
- Az elsõ meccs kedden lesz Angliában, és már hétfõn útra keltek, mikor lesz idõ megismerkedni a MU játékával?
- Nem hiszem, hogy túl sok ismerkedni valónk lenne az angolok játékával, gyakorlatilag évek óta látjuk õket, tudjuk, mit játszanak. Persze azért biztos lesz rá alkalom, hogy egy meccsüket megnézzük videón. Esélyeket pedig nem is latolgatnék, hiszen én mindig azt mondom, hogy gyõzelemre kell játszanunk.