arrol már ne is bszéljunk milyen orvosi hatásai vannak a funek, vajon a bayern miért kutat a thc után? mert egyik gyogyszerébe akarja beépiteni, de eddig sikertelenul mivel a gyogyi nem ugyanolyan mint az eredeti :)
A függõségrõl
Számos elterjedt téveszmét kellene eloszlatni, például azt, hogy aki füvet szív, elõbb-utóbb kiköt a heroinnál vagy más, a szelídnek nevezett fûvel szemben keménynek titulált drognál. Ez még annyira sem megalapozott, mintha azt állítanánk, hogy aki idõnként fröccsöt iszik, elõbb-utóbb a csatornában fogja végezni a napi liter pálinkájával.
Az esetek többségében a heroinosok valószínûleg fûvel kezdték, de itt most nem a heroinosok múltjáról, hanem a füvesek nagyságrenddel népesebb táborának jövõjérõl van szó. A kérdést tehát a másik irányból kell megközelíteni: hová jutnak a fûszívók? Az adatok azt mutatják, nem lépnek tovább: Hollandiában például a cannabis alkalmi és rendszeres fogyasztóinak együttes száma 675 ezer fõ, és a rendszeres használóknak csak 0,2�0,5 százaléka tér át heroinra. Ez nem olyan arány, hogy komolyan megalapozhatná a marihuána "elõszoba-drog" vagy "kapu-drog" néven emlegetett álhírnevét.
Egereken végzett kísérletek azt mutatták, hogy azok az állatok, amelyeknek a szervezetébe korábban THC-t juttattak (tetrahidrokannabinolt, a cannabis hatóanyagát), nem mutattak nagyobb érdeklõdést a heroin vagy kokain iránt, mint azok az egerek, amelyek nem kaptak THC-t. Ami azt jelenti, hogy ha valaki átszokik a kemény anyagokra, nem azért teszi, mert a fûszívás késztette erre a szervezetét, hanem más, fõként társadalmi okai lehettek, tehát fû-elõzmény nélkül is kiköthetett a heroinnál.