Mert véletlenként definiálod, és a véletlent a természet játékának tudod be. (Kvázi teremtettél egy Isten-t, amit a természettel azonosítasz be.) Én eközben a balesetet az emberi lény tudatos döntéseinek sorozatával magyarázom.
"Ellentmondtál? Nem is ugyanarról beszélünk. "
Nézd meg, hogy olyanról beszélsz, amit a tudomány nem támaszt alá (DNS megváltoztatása), ez és a mutálódás ugyanaz a témáról szól.
Még mindig nem ugyanarról beszélünk: Te összekevered az alakítást, az "alakítással" azaz a kiszelektálással. Én ez utóbbiról beszélek.
Kiszelektálásról nem ismerek tudományos elméleteket, ez olyasmi, amit most vetettem fel (most "találtam ki"), és nem hiszem hogy cáfolná bármilyen tudományos elmélet.
Én arról beszéltem amire épül a következõ dolog, nem csak utána jön idõrendben csak úgy, hogy nincs közük egymáshoz.
Újra leírom, hogy én egyszer sem mondtam, hogy nincs köze a DNS-nek a kiszelektálódáshoz. Nem ezt cáfolom, hanem azt mutatom be, hogy nem csak a DNS-nek van szerepe, valamit azt mutatom be, hogy minél komplexebb egy rendszer, az egyes rész-tesztek jelentõsége annál kisebb. Ha a DNS a 100 tesztbõl csak 1, akkor alaptalan az a kijelentés, hogy valamit a DNS-sel indokoljunk. Hiszen ott van még 99 másik teszt is, talán azoknak is köze van a végeredményhez, nem?
"Te azt gondolod, hogy én ilyennek születtem, amilyen vagyok?"
Nem, viszont a DNS-edbõl fakadsz. Amit te akarsz mondani az a körülmény.
A DNS-embõl IS fakadok. Az csak 1 szempont, egy információforrás a sok közül.
De speciálisan teneked mint körülménynek mi köze az evolúcióhoz? Egy körülmény vagy amihez kéne alkalmazkodnom? Nem gondolom.
Annyi közöm van az evolúcióhoz, mint minden más gondolkodó embernek: mi alakítjuk az evolúciónkat abból kifolyólag, hogy a DNS csak 1 teszt a sok közül, amin át kell mennie egy embernek hogy sikeres legyen.
"Lásd. hsz eleje."
Attól hogy nem hisz istenben még léteznek emberi értékek.
Ha a DNS oktalan, és nem tud semmit sem, nem tart semmi se jobbnak, se rosszabbnak, akkor az emberi értékeknek mégis mi a forrása?
Az emberi értékek arra jó példák, amit mondok, hogy a rész és az egész eltérõ minõségû lehet. A sejtek egyesével nem tudnak jóban és rosszban gondolkodni, csak az oktalan túlélés a céljuk. Ezért alkotnak rendszert, és a rendszer (az ember maga) már képes elvonatkoztatni a részeitõl, képes ezen túlmutató dolgokat is megalkotni, pl. emberi értékekkel kapcsolatos gondolatokat. Mert a sejtszintû túlélésnek ezernyi formája közül nem mindegyik fér bele az emberi értékek közé. Ezért eltérõ minõségû ez a szint. A sejtek szemszögébõl az erkölcs valami misztikus dolog, kvázi Isteni. Az ember pedig, aminek õk a részei, maga az Isten.
Ezért nem lehet olyan kijelentéseket tenni, hogy "Mi pedig úgy táncolunk, ahogyan õ fütyül." vagy hogy "Ha egyszer valaha bõség köszöntene a világra, maga ez a tény addig növelné a populáció létszámát, amíg helyre nem állna az éhezés és szûkölködés természetes állapota.". Ezek a következtetések a RÉSZ elemzésébõl fakadnak, miközben az EGÉSZ az a részek egységétõl eltérõ minõséggel bír.
Így már összefügg az Istenre hangolódott ember valós érzéseinek felerõsödése a droggal?
Definíciók függvénye. Mi az Isten, és mit csinál a drog? Hogy ezeket hogyan definiálod, ettõl függ, hogy a kettõnek van-e köze egymáshoz.
Én elõször annak kapcsán érveltem, hogy az Isten-élmény nem feltétlen illúzió.
Aztán - mivel én így definiálom magam számára a dolgokat - egy olyan Isten definíciót próbáltam bevinni a beszélgetésbe, ami kizárja, hogy az Isten-élmény valótlanságot tartalmazzon, és olyan drog definíciót, mely megengedi mind azt, hogy tudatunk megnyíljon, mind azt, hogy tudatunk elhomályosodjon. De közben rávilágítottam azért arra, hogy a drog definíciója általában nem ez, hanem az, amikor a tudat bezárul.
A környezõ világ, a körülmények azok amik döntenek. Ha ebbe Istent látod, nyilván nem fog ilyet írkálni, ha nem, akkor ezzel õ is tisztában van.
Az ember miért nem dönt?
Te a szabad akaratot cáfolod. Nem? Az embert egy olyan gépnek tartod, aminek a programját a DNS és egyéb körülmények (természeti, fizikai stb. törvények) adják.
Aminek elvben van értelme, de csak elvben. Mert ez feltételezi azt, hogy MINDEN ilyen külsõ paramétert ismerünk, és ez nincs így. Ha csak a paraméterek mondjuk 10%-át markoljuk fel, az alapján SEMMILYEN következtetést nem lehetne levonni. Dawkins mégis levon, de téved.
Hogy te a maradék 90% ismeretlen paraméterre milyen fogalmat vezetsz be, az a te dolgod. Én több kifejezést is bevezetek, egyrészt a szabad akaratot, másrészt az Univerzum Törvényszerûségeit. Az Isten kifejezést úgy használom, hogy próbálok arra rámutatni, hogy az Isten szó csak egy zsák, melyet létrehoztak az emberek, hogy beledobálhassák azokat a "paramétereket" melyekrõl semmit se vagy nem sokat tudunk. Ezért nem kell automatikusan az Isten-t az illúzió-val azonosítani. Erre fõleg a tudós koponyák hajlamosak, kivéve a legtudósabb-tudós koponyákat, mert õk már maguk is elkezdenek Isten-ben gondolkodni.
A bizonyítatlan több mellett érveljenek? Ez már megtették a sötét középkorban, nem láttam túl nagy értékeket.