Én azt hiszem, olyanok vagyunk, mint Buddha, csak más helyzetekbe állított minket az élet (megszülettem, és meghalok), de Buddha szerint mindenki elérheti a nirvanat. Egyre jobban hiszek abban, hogy tudjuk a helyes döntéseket, és ha nem tesszük meg, vagy mást teszünk, akkor szenvedünk. Minél teljesebb egy ember, annál könnyebben jönnek belõle a dolgok, annál kevesebbet mérlegel, mert tudja, mi a helyes. Ez lehet, egy fajta determináltságot eredményez, félünk attól, hogy nincs szabad döntésünk?