Én úgy gondolom, hogy bármelyik rend bármelyik szerzetese jobban érti a szenvedésteli létet, mint akár egy -a mi kulturkörünkben élõ hedonista.
Van idejük rá, hogy megfigyeljék, hogyan mûködnek ezek a dolgok.
Sziddhárta pedig nem züllött, és paráználkodott, hanem egy olyan elszeparált világban élte le a fiatal éveit, ahol nem találkozhatott az élet árnyoldalával, mint a betegség, öregség, és halál.
Ez a három elég volt neki, hogy meglássa, hogy ráb*szás a lét.
De van egy topicom, ez a téma inkább már abba tartozik.