Nemtom véget ért-e már a kanyar vs. tömeg téma, de nagyon sok baromságot hordanak itt össze páran, nem tdudtam szó nélkül hagyni. A Forma1-es példa úgy szar ahogy van, mert az egy dolog, hogy ott vannak a szárnyak amik bazi nagy erõvel szorítják az útra az autót, de az autó súlya ettõl még 600 kg környékén van. Ha ismernétek a fizikát (és nem csak példálóznátok vele), akkor nem vonnátok az F1 példája és a nagy tömegû autó között. Ugyanis az F1 autó kis súlya miatt kicsi a centrifugális erõ ami letérítené a kanyarívrõl, ehhez jön hozzá a szárnyak által keltett leszorítóerõ.
Ha pl. a versenyautó súlya 600 kg, és ehhez jön 600 kg súlynak megfelelõ leszorító erõ a szárnyakon (az egyszerûbb példa miatt), az k..ra nem ugyanazt jelenti, mint egy 1400 kg súlyú autó...
Tegyük fel, hogy ugyanolyan méretû kerekek vannak a 2 autón. Mivel a centripetális erõ az a tömeg szorozva a sebesség négyzetével és elosztva a fordulási sugárral, ezért a fele olyan súlyú F1 autóra fele akkora centripetális erõ hat (ami igyekszik letéríteni az ívrõl). Ami az úton tartja az autót, az a gumikon fellépõ súrlódási erõ, de az mindkét autónál ugyanakkora mert feltételeztük, hogy ugyanolyan kerekeken mennek.
Szóval minél kisebb a centripetális erõ (azaz a tömeg), annál nagyobb kanyarsebességet lehet elérni ugyanolyan tapadási viszonyok között. A tapadás viszont függ a leszorító erõtõl is, így meg kell találni az optimumot, vagy növelni a kerék méretet, ezáltal a tapadási felületet és a súrlódási erõt. Szal ha adott két autó autó, amin ugyanolyan méretû gumik vannak, tutira a kisebb súlyúval lehet gyorsabban kanyarodni...