A véleményem semmit se változott mióta idekerültem a fórumra csak egy ilyen fajta fóumos beszélgetést jó nehéz lebonyolítani ésszerûen. Ügye a gondolataim felét nem írom le és egy mire leírom egy következõ hozzászólásban addigra már máshogy néz ki.
Én 75 kilógrammal vagyok (közben megpályáztam a 80-at) és a edzõm igen csak ajánlotta a thai-boxot az alkatom miatt. Jitsun küzdelemben a gyorsabbak közé tartozom, ha más üt elõször akkor is én ütöm meg elsõnek. Bár megint csak nem mindenkit. Másfél éve tanulom a mûvészetet és közdelmet, ahol kék alatt nem hagyom magam megverni földharcban. Állóban nincs dobolás arról nem tudok így nyilatkozni. A beleállás is megy, néha kékre-zöldre vernek (a melkasomon és lábamon). De ahogy az edzõ mondja "senkit nem érdekel, hogy fáj, bírd ki" ja igen "az utcán mit fogsz csinálni?". Mostanra már immunissá váltam ezen foltok ellen. De attól még az életben lesz még sok, mert ügye minnél tapasztaltabb és jobb kondíciós vagyok annál többet s nagyobbat kapok.. Ez ügye az edzés lényege. Lábbal igen könnyû védekezni, inkább ütni szoktak. Amivel kapcsolatban erõsen csak a fejemet védem s a többet igyekszem minél jobban elviselni. Ahogy te is írtad, arcra nem lehet gyúrni :/
Vlado! Na igen, az õ kitérései nem átlagosak.. De nem is véletlenül legendás..:/ 70 év körül jár de az istenért se nyúlna mellé.
És igen kis súllyal is meg lehet verni nagyobb ellenfelet de nem ugyanabban a sportágban. Most a K1ben thai-boxos 70 kilóval megverte a 80-90 kilós boxolót aki csak egyszer nem védte a fejét már kapta is a KO-t. De egy karates-aikidos-jitsus-taekwandos japant nem tudott ugyanúgy megverni. Nagyon jó volt nézni a küzdelmüket, igencsak kitettek magukért.
És közben a legelsõ kérdésedre is szeretnék válaszolni de már megtettem.
"Vagy te sulycsoportodba eso ellenfellel harcolsz csak, csak arra keszulsz fel, vagy elfutsz, ha vki nagyobb?" - Az edzõm nem szokványos edzõ és az õvé se volt az. Szurkos Imi team! Szurkos Imi is óriási tehetség volt ha jól tudom.
Voltam és voltak más vendéglátogatáson a társaim ahol fele ennyire se vették komolyan a küzdelmet és a kentót. Büszke vagyok rá, hogy nála tanulhattam de vale tudora áttérek most.
Valószínü nem örökre tûnök el de egy idõre mindenképp. A dobásokat és formagyakorlatokat én nem szeretem. Legfõképp azért nem az élet rövid a sportban eltöltött idõm mégrövidebb azt pedig a számomra leghatékonyabb módon szeretném eltölteni.
Hirtelen nekifutásra ennyi jutott eszembe ilyen sorrendben de mint mondtam egy beszélgetés folyamán és pár sör mellett órákig el lehetne beszélgetni a sportról és a tapasztalatokról.