az egyidejûség elve ezek szerint a jiu-jitsuban is mérvadó.
sorry,hogy megent picit szúrkálódnom kell:
de sztem szinte képtelenség védekezni egy "váratlan támadás" ellen. pont azért,mert lent van a kezed és ha vki orrba üt,akkor az õ keze hamarabb fog célt érni,mint a tiéd védekezni. folytás ellen ugyanígy nehéz,mert ha hirtelen megragadja a nyakad pillanat alatt benyomja a torkodat. tehát az elsõ ütés bekapása szinte elkerülhetetlen,kivéve ha te vagy a támadó,vagy tisztában vagy azzal,hogy nincs más megoldás csak a harc és megelõzöd a támadást mondjuk egy jól irányzott rúgással a lágyékára. ha azonban tényleg váratlanul ér a támadás és úgy érzi az ember,hogy van értelme a harcnak,akkor nekimegy és nem áll meg az elsõ találatnál,hanem gyorsan érzékeny pontokra (sérült részekre) támadva gyorsan véget vetni a küzdelemnek,majd elfutni gyorsan. ha esélytelen a küzdelem,jobb elfutni,de gyorsan...