Hm... elolvastam az utóbbi 80 hozzászólást és úgy érzem, tisztázni kellene egy-két dolgot az aikidoval kapcsolatban, mert néhány elferdített megnyílvánulást látva kis híján lehullott a hajkoronám...
Elõször is, az aikido nem sport, nem kûzdõsport, pláne nem önvédelmi "szakkör". Az aikido harcmûvészet. Ebbõl adódóan filzófiai gondolkodásmódja tilt bármi nemû vesengést, avagy versenyt.
Célja nem a csukló "elkapása" és nem is a csontok eltörése. Akinek a végtagok, ízületek feszítéseiben merül ki az aikido lényege, az valami egészen más úton jár. Az aikido az "ellent nem állás" mûvészete. A végtag-feszítések csupán technikák, amelyekben kiteljesedik az edzésen végrehajtott gyakorlat. A mozgás körívek mentén halad -és ez a lényeg-, hogy kitérjen a támadó "kardja" elõl.
Az egész irányzat kard-technikákon keresztül írható le.
Ami az aikido gyakorlóit illeti: egy komoly aikidoka nem azért jár edzeni, hogy legyõzze a világot. Ez a harcmûvészet nagyon nehezen tanulható. Az alapokat körülbelül 10-15 év alatt lehet elsajátítani, amelyet a több évtizedig tartó csiszolás követ - egészen a halálig. Az út elejétõl a végéig a harmóniáról szól. Nem csak fizikai értelemben...
Kár lenne belekezdenem egy hosszú "esszébe" a fentiekkel kapcsolatban. Csak azért dõltem neki a billentyûzetnek, hogy kísérletet tegyek az aikido objektivitásának megõrzésére.
A harcmûvészeteknek tisztelniük kell egymást. Nem azért születtek meg, hogy rivalizáljanak.
A kûzdõsportok pedig maradjanak a ringben. Ott a helyük.