Az, hogy ki a harcmûvész és ki nem - bonyolult dolog. Napokat el lehetne vitatkozni róla. A harcmûvészet értelemszerûen a harcról szól, nem arról, hogy szentemberekké neveljük magunkat.
De célszerû különbséget tenni azok között, akik a gyakorláson keresztül fejlesztik saját belsõjüket és akik gyurmaagyú barbárgyerekek. Ez utóbbiak lejárnak pár évig egy terembe kapálózni, elindulnak egy-két versenyen, azután kikiáltják magukat harcmávésznek, majd mennek emberkedni az utcára.
Attól, hogy valaki egy vészhelyzetben használja a tudását és ártalmatlanná tesz egy-két agyatlan idiótát - még harcmûvész. Ha kiírtja a világ összes legyét - harcmûvész. De nem keresi a bajt. Aki azért jár edzeni, hogy feltétlenül használja a tudását nagyon messze kerül az igazi céltól.