Sziasztok, csak most találtam meg ezt a fórumot, és örömmel látom, hogy itt is sokan szeretik a Mestert! Végigolvasván a hozzászólásokat kitünik, hogy nem igazán emlékezik meg senki a brilliáns Csuja Imre fantasztikus szinkronteljesitményéhez, ami szerintem még Ed Bundy-ét is übereli, nem beszélve az eredeti Santiago Segura szuszogásról...
A film attól zseniális, hogy végtelenül cinikus, önkritikus-ironikus, és olyan dolgokat mutat be poén formájában, amit a legtöbb ember nem mer bevallani még saját magának sem. (ugyan ki nem kente már a fikáját egy szobanövény levelére, vagy nem érzett bezsongást amikor egy intim helyzetbe került egy idegen nõi bugyogóval...)
Egyébként mind a két film ugyanolyan szinvonalú, a másodikban kicsit erõltetett a sztori, de ez abszolut mellékes. A filmet nem lehet csak egyszer-kétszer megnézni, az ember többszöri végignézésre is talál rejtett, apró poénokat! (pl. Torrente-Amparito szexjelent után, a Mester a házból kijövet alig észrevehtõen beleszippant a még fellelhetõ illat után a kezébe, ugye többen voltunk már igy egy ezzel..., fogpiszkálóvisszatevés az étteremben stb)
A párbeszédek brutálisak, félelmetesen ott vannak, az élet nagyon sok szituáciojában tudja az ember felhasználni ezeket a dumákat...
Egyszóval az örök kedvenc mozim, legénybucsúk, fius összejövetelek nagyszerü kelléke.
Azt tudtátok, hogy pl. Gangsta Zolee is nagy Torrente, és Atletic Madrid fan?