Egyfelõl a kutatás és a megismerés a lényeg. Elméletek vannak bõven arról, hogy is nézett ki a Mars történelme, de gyakorlati ismereteink végesek. Egy egyszerû példával: sokáig azt hitték tudósok(!) (egészen a XX.sz. közepéig), hogy a tengerfenéken több km-el a vízfelszin alatt nem lehetséges az élet, mivel az akkori tudás szerint nem volt egyszerûen olyan ökológiai szisztéma, ami napfény nélkül életképes. Aztán kiderült, hogy tévedés, van ott élet - csak ehez le kellett merülni oda. Lehet, hogy a tudósoknak van kismillió elméletük a Marsi felszin alakulásáról, de biztosat csak akkor tudhatnak meg, ha elsõ kézbõl lesznek információik.
A dolog másik fele a jövõ, vagyis a Marsi vízlelõhelyek felkutatása az emberes missziókhoz, ne adj isten ember lakta marsbázisok létrehozásához. Ehez is meg kell ismerni alaposan a Mars felszinét és kideríteni, hogy hova lett pontosan az a sok víz, amit feltételeztek, és hogy ha van ott még víz, akkor az pontosan hol és milyen formában található.