A P=Mxn képletbõl tök egyértelmû, hogy azért. Hiszen a szorzat eredménye csak ugy maradhat változatlan, hogyha az egyik tényezõt ugyanannyival csökkented, mint amennyivel a másikat növeled. Vagyis alapnak tekintve a benziens felállását 250x4000, 500x2000 ugyanaz. Ugyanígy, ha 1000Nm-ed van a teherautódban, de a teljesítmény azonos az elõzõ kettõével, az csak úgy jön össze, ha az 1000Nm-t 1000-es fordulaton adja le.
Hogy a nyomaték fizikálisan honnan következik egész más téma. Logikusan, mivel a hajtókar fõtengelyre kifejtett nyomatékáról beszélünk, a nagyobb löket (nagyobb erõkar) is segít benne. De ezt minek idekeverni...
Btw, hogy rendes teherautóba miért nem raknak benzinmotort, tök egyszerû. A dízel energiatartalma 15%-kal több, és egy turbómotorral nagyobb hatásfokkal is nyerhetõ ki belõle, mint a benzinbõl. Magyarán kevesebbet fog fogyasztani. Ráadásul a turbó, és a löket miatt a nyomatékát le tudja adni alacsony fordulaton, ami kényelmesebbé, és hosszú távon gazdaságosabbá teszi a maximális teljesítmény kihasználhatóságát. Míg a SZIVÓ benzines csak 4-5000 fordulaton lenne képes ekkora teljesítményre, ami sem a fogyasztás, sem az elhasználódás miatt nem gazdaságos egy teherautóba. (teljesítménykülönbség nincs!) Ugyanakkor a turbós benzines ugyanúgy alacsonyan le tud adni egy vagon nyomatékot, csak ugye a fogyasztása még akkor sem lesz a dízel szintjén.