1: meghivja a rendszerfunkciot - *** de nem a valós oprendszer rendszerfunkcióját, MERT AZT NEM LÁTJA A VIRTUÁLISKÉNT FUTTATOTT RENDSZER. Ehelyett a vmware által emulált funkciót hiv meg, amit a vmware megvizsgál, hogy "szabályos-e" ha igen, akkor egy translator tábla alapján kikeresi, hogy az a valós oprendszerben milyen hivásnak felel meg (egészen másnak winen és linuxon) majd itt értük el azt a pontot amit fizikai oprendszer esetén látnánk (csak épp eltelt párezer, ha nem több órajel, a "semmire"). Csakhogy az eredményt ismét nem a virutális oprendszer kapja, hanem az alkalmazás (vmware) ami ismét átfordítja a hivást a virtuális gép felé, ami aztán feldolgozza... ***
a többinél detto, és ehhez jön még hozzá, hogy a fizikai oprendszer nem ezt az egy alkalmazást (vmware) szolgálja ki, hanem még 10-50-et, beleértve a "külsõ" oprendszer dolgait is... Tehát még elméletben sincs esélye sem, hogy ugyanolyan gyors legyen, nemhogy gyorsabb.