Akkor most szórom a homokot a fejemre, és térdepelek a kukoricán. A múltkor kissé ingerült és türelmetlen lehettem. Újra nekikezdtem, és nagyon figyelmesen fejlesztettem a karakteremet. A csapatokat tartogattam az építkezõs részre, és láss csodát ... igazatok volt. Így már sima ügy volt. A hõsöm pedig annyira feltápolódott, hogy félkézzel elintézte a környezõ hordákat és bázisaikat. Így már-már túl könnyû volt :) nem, nem igaz. Szóval megkövetem magam, a múltkor valótlant írtam. Most a skirmisht nyomom. 3. nekirugaszkodásra úgy néz ki, hogy itt is sikerül lenyomni az ellenfelet. Ha az elején jól elkapjuk az ütemet, megy az is mint a karikacsapás. És ha ez is megvót, megpróbálom undead-el is, aztán várom a teljes játékot, mert ellentétben a pár nappal ezelõttí beírásommal, ez mégiscsak egy jó játék.