A baj igazából az, hogy lassan be kellene látnunk, hogy a kiadók által végzett feladatok lassan elavulnak, beépülnek. Tulajdonképpen mikor még követelmény volt, hogy a könyv papíron jelenjen meg, a zene cd-n/kazettán/stb, a film meg videókazin, akkoriban ezek a technológiák (nyomda, zene stúdió, cd gyár, stb) egyszerûen elérhetetlenek és megfizethetetlenek voltak a végfelhasználók számára. A kiadók - persze a saját hasznukat is bekalkulálva - tartották a kapcsolatot a szerzõvel, szerkesztõkkel, a termék gyártóival, stb.
A kiadók azért lázadoznak, mert keményen csökkenne a számukra törvényileg biztosított tortaszelet, ha azok az emberek is rájönnének, hogy bizony vannak most már esetek, ahol ki lehet hagyni a kiadót a dologból, akik abban a pozícióban vannak, hogy döntést hozzanak az ügyben.
Jelenleg úgy mûködik, hogy ha én pl zeneszerzõ vagyok, és írok egy zenét, amit kiteszek az internetre, akkor az nem legális teljesen, mert nem fizettem szerzõi jogdíjat... magamnak... szerintem ez tök nonszensz...
Ma mán ócsó teknológiják vannak oszt mindenki tud magának csinálni otthol könyvtet, zenét, filmtet, és ez nagyon csípi a szemüket.