Csak áradozni tudnék a játékról. Szinte órákig tudtam benne nézegetni az egységeket. Hogyan mozognak, fordulnak, a nyitott jármûvekben, hogyan mozognak a katonák, miként töltik be az ágyút, hogyan sütik el. A rakétavetõk eszméletlenül jól meg vannak csinálva. A lövéseik gyönyörûek. Katonák remekül ki vannak dolgozva, tökéletesen látszik a fegyverzetük. Ahogy a rakétavetõs betölti a rakétát a csõbe, majd a vállához emeli és egy gyönyörû füstcsíkot húzva kilövi a rakétát. Géppuskás lehasal és lõni kezd, sorolhatnám még. Közben pedig a fejük fölött az égen dúl a hatalmas légiharc a repülõk között. Deszantosokat dobálnak le mindenhol, bombázók röpködnek és vadászgépek harcolnak. A játéktér gigantikus méretû és mindenhol harcok dúlnak. Nem minden egységet irányíthatsz, mivel nagyon sokat a gép terelget, tehát a saját egységeid mellett harcol a többi alakulat is, de azokat nem te irányítod. Végig háborús a hangulat. A sudden strike-ban ha rengeteg egységet kaptál, akkor sokszor nagyrészük csak ácsorog és a térkép csak egy kis részén tudsz támadni, vagy nagyobb részén is, de akkor nagyobbak a veszteségek is, mivel nem tudsz mindenhova megfelelõen figyelni. Itt viszont a gép irányítja az egységek egy részét és így folyamatos a harc az egész frontszakaszon.
Informatika és tudomány
