Ma már az összes újabb videokarin van TV-kimenet - inkább csak azt kell eldöntened, hogy melyik táborba akarsz tartozni (ATi vagy nVidia).
Több oka is van annak, hogy miért is nem használják a TV-ket számítógépezésre.
Elõször is nincs eltérés felbontásban TV és TV között. A felbontás magától a TV-szabványtól függ. A hazai rendszer a PAL, ami maximum 768x576 - ha jól emléxem. Ennél nagyobb felbontású TV-rendszer csak Japánban és az USA-ban van elterjedve: HDTV-szabvány.
A másik, hogy ha egy TV 100Hz-es, az még nem jelenti azt, hogy jó monitornak is. Ezenkívül itt már van különbség 100Hz-es és 100Hz-es TV között. Valójában - ezt mindenki tudja - a 100Hz-es TV-k is 50Hz-esek (most a mûszaki megoldásba nem menjünk bele, hogyan lesz ebbõl "100Hz"...)
A lényeg, hogy az olcsóbb (100-150 ezer Ft-os kategória) 100Hz-es TV-kben igen gyenge a mozgáskompenzáció és a zajszûrés (vagy egyáltalán nincs), ezért fordulhat elõ, hogy bár 100Hz-es a TV, mégis néha kockázódás figyelhetõ meg DVD-nézéskor és számítógéphez "monitorként" használva kissé homályos lehet a kép. Ebbõl a szempontból, még az 50Hz-es TV-k jobbak.
És mindeddig csak a katódsugárcsöves TV-krõl beszéltem.
A drágább (300ezer Ft-feletti kategória) 100Hz-es TV valamint az LCD és plazma TV-k egészen más kategória - és nem utolsósorban az emberek nagy tömegének megfizethetetlen luxus.
Informatika és tudomány
